A képviselők 142 kormánypárti, jobbikos és LMP-s igen szavazattal, 5 független nem ellenében és 30 szocialista és független tartózkodás mellett fogadták el Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter erre vonatkozó javaslatát.
Az indoklás szerint a kormány célja, hogy a 2011-es előző és a 2021-ben esedékes következő népszámlálás félidejében - a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) segítségével - felmérje az elmúlt öt évben bekövetkezett változásokat annak érdekében, hogy a döntések előkészítéséhez és hatásainak méréséhez megbízható, időszerű adatok álljanak rendelkezésre. A "kis népszámlálás" mintája a lakások és a népesség 10 százalékára terjed majd ki, így átfogó képet adhat a népesség nagyságáról, kor-, nem-, családi állapot, nemzetiség szerinti összetételéről, iskolázottságáról, foglalkoztatásáról, a lakáskörülményekről, a háztartások és a családok jellemzőiről, a 2011-es népszámlálás óta eltelt változásokról.
A törvény a mintába kijelölteknek anonimitást biztosít és kötelező adatszolgáltatást ír elő, kivéve az egészségi állapotra, fogyatékosságra, nemzetiségre, anyanyelvre és a családi, baráti közösségben beszélt nyelvre vonatkozó kérdéseket, amelyek megválaszolása önkéntes. Az összegyűjtött adatok kizárólag statisztikai célra használhatók.
A mikrocenzus során össze kell írni a mintába kiválasztott valamennyi lakott, üres vagy nem lakás céljára használt lakást, a lakott üdülőket, a lakott egyéb lakóegységeket és a közösségi éjszakai elhelyezést nyújtó intézeteket, valamint az ezekben élő embereket. Utóbbiak közül az összeírt lakásban, intézetben életvitelszerűen élő magyar állampolgárokat, beleértve az átmenetileg külföldön tartózkodókat is, függetlenül attól, hogy be vannak-e jelentve adott címre; az összeírt lakásban, intézetben élő külföldi állampolgárokat, ha három hónapnál hosszabb ideig tartózkodnak Magyarország területén, valamint az érintett körbe tartozó lakásban, intézetben élő hontalanokat.
Az adatokat internetes önkitöltéssel, vagy számlálóbiztosok interjúival gyűjtik majd össze, az adatszolgáltatás módját a kérdezett választhatja meg. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2005-ben bonyolította le a legutóbbi mikrocenzust.
Lesz Rákóczi Ferenc emléknap
Döntés született arról is, hogy Rákóczi-emléknapot tartanak a jövőben minden év március 27-én, a fejedelem születésnapján. A Semjén Zsolt és Vejkey Imre KDNP-s, valamint Lezsák Sándor fideszes politikus által benyújtott javaslatot 171 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. A három kormánypárti politikus február közepén javasolta, hogy II. Rákóczi Ferenc emléknapjává nyilvánítsák március 27-ét, a fejedelem születésnapját. A kormánypárti politikusok indoklásukban a magyar történelem egyik legnagyobb alakjának nevezik Rákóczi Ferencet, aki "Magyarország állami önrendelkezéséért vívott harcának vezéralakja" volt a XVIII. század elején.
Önállóak maradnak a nemzetiségi iskolák
Az Országgyűlési keddi döntésével úgy módosította az államháztartási törvényt, hogy a nemzetiségi iskolákra ne vonatkozzon a jogszabály azon rendelkezése, amely április 1-jétől a fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz utalja a száznál kevesebb alkalmazottat foglalkoztató intézmények gazdálkodását.
Nemzetközi egyezmények
A parlament 11 nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló törvényt is elfogadott, köztük légiközlekedési megállapodásokról, rendészeti tárgyú megállapodásokról, valamint nyugdíjjogosultságok és vezetői engedélyek kölcsönös elismeréséről döntöttek. A Ház elfogadott nyolc, külföldi katonai szerepvállalásra - köztük az afganisztáni missziókra - vonatkozó beszámolót is.
