drogok;alkohol;tanulmány;Nature kiadó;Scientific Reports;Jürgen Rehm;

- Százszorosan veszélyesebb lenne az alkohol a kábítószernél?

Nem először és vélhetően nem is utoljára állapítják meg tudósok, hogy az alkohol sokkal veszélyesebb, mint a drogok és halálozási rátája a sokszorosa a különböző kábítószereknél. Egyelőre azonban még ott tart a világ, hogy a legenyhébb drogokat is, például a kannabisz-származékokat valósággal demonizálják, az alkohol pusztítását pedig annak ellenére alábecsülik, hogy szinte nincs olyan ember a nyugati civilizációban, akinek ne lennének ezzel kapcsolatban tapasztalatai szűkebb vagy tágabb környezetében.

Elég nehéz elképzelni azt, hogy a sajtóban megjelennének „új gyilkos drog” szalagcímmel riportok magatehetetlen alkoholistákról, ahogyan az nemegyszer előfordul egy-egy kábítószerfajta megjelenésekor. Már csak azért sem, mert az alkohol e kultúrkörben mindenütt legális (elvégre egyetlen állam sem mondana le a szesz igen jelentős jövedéki adójáról), miközben a marihuána szinte mindenütt törvényen kívüli. Nagy-Britanniában például jelenleg B-kategóriás drognak számít, 2009-en került fel a C-kategóriából magasabb osztályba.

Amerikában lazul a szigor
Az Egyesült Államokban tavaly novemberben Washington, Oregon és Alaszka államban is bevezették a teljes legalizálást, a közelmúltban a főváros, Washington is csatlakozott hozzájuk. További tíz állam tette törvényessé a kender orvosi célú alkalmazását, egyben dekriminalizálta annak birtoklását. A fennmaradó 33 államban továbbra is illegális, birtoklásának megítélése a bűntett és a vétség között váltakozik. A marihuanát 1937-ben helyezték törvényen kívül az államokban.

A Nature kiadójánál megjelenő Scientific Reports tanulmányából viszont az derül ki, hogy a különböző toxikus anyagokkal kapcsolatos halál-kockázat éppen a kannabisz esetében a legalacsonyabb.

A két német addiktológus kutató, Dirk Lachenmeier és Jürgen Rehm ezt a tipikus felhasználók által fogyasztott mennyiség alapján megállapított halálos dózisok összehasonlításával mérte.

Például a heroinból ezt a dózist 2 mg/testsúly-kilogrammban határozták meg, míg a szeszesital-fogyasztóknál 531 mg etanol/testsúly-kilogrammban.

A kísérlet kimutatta, hogy egy átlagos alkoholfogyasztó élete 114-szer nagyobb veszélyben van, mint egy szintén átlagos „füvező”. Ez persze nem jelenti azt, hogy a kender-élvezet teljesen veszélytelen, de az arányok valóban megdöbbentőek. A listán az alkoholt a heroin, a kokain és a dohány követi.

Lachenmeier és Rehm hangsúlyozza: a kutatás megerősítette azokat az eredményeket, amelyek Robert Gable professzor irányításával a kaliforniai Claremont egyetemen születtek 2005-ben, a mostanitól eltérő módszerekkel, a biztonsági határt megállapító terápiás indexszel.

A vizsgálat rendőri alátámasztást is nyert. Coloradóban, a marihuánát 2012-ben elsőként legalizáló amerikai államban, a hatóságok arról számoltak be, hogy az új törvény bevezetése óta eltelt két évben gyakorlatilag változatlan maradt a „hatás” alatt elkövetett bűnesetek és balesetek száma. És az sem mellékes, hogy a legalizálással együtt iskolai felvilágosító kampányt indítottak el az államban. A kutatók éppen ezért figyelmeztetnek: ideje lenne befejezni a kender legalizálása körüli vitákat, és inkább az alkohol és a dohány ellen kellene komolyabban venni a harcot.

„Biztos, hogy 114-szer, nem 115-ször vagy 113-szor?” – kérdezett vissza a Népszava kérdésére dr. Zacher Gábor főorvos, a Honvédkórház sürgősségi osztályának vezetője, aki szerint az összevetés olyan, mintha „hat krumplit és négy tojást” hasonlítanának össze. Tagadhatatlan ugyan, hogy a füvezésbe nem lehet belehalni – tavaly például 35-en haltak meg nálunk az alkoholtól, a marihuánától senki - hacsak azt nem vesszük, akit beszívottak által vezetett autó gázol el, de egy ilyen összevetés nem veszi figyelembe sem a társadalmi veszélyességet, sem pedig azt, hogy az alkohol és a marihuána addikciós potenciálja, azaz a hozzászokás valószínűsége egyforma, egyaránt 8 százalékos.

Zacher doktor is úgy látja, hogy a sajtó sokkal többet foglalkozik a drogokkal, mint az alkohollal, miközben Magyarországon ma 800 ezer alkoholfüggő él. A főorvos ennek kapcsán hiányolja, hogy az országnak nincsen alkohol-stratégiája, sőt, míg az első Orbán-kabinetben még helyettes államtitkára volt a drogügyeknek, ma legfeljebb osztályvezetői szinten foglalkoznak vele. Pedig nagyon elkelne egy „szenvedélyügyi” államtitkárság, amely odafigyel a lakosság mentálhigiénés állapotára, amelyet az alkohol és a drogok mellett számos más függőség is rombol.

Sárosi Péter, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) drogpolitikai programvezetője szerint e kutatásban az az újdonság, hogy toxikológiai adatokból indul ki, az egyes szerek kémiai tulajdonságait veszi alapul. A magyarországi droghelyzetről szólva úgy vélekedett, hogy elhibázott a kormány drogstratégiája. Az a 2013-ban meghirdetett program, mely szerint Magyarországot 2020-ra kábítószermentessé kell tenni, utópia, ráadásul a módosított Btk. nemcsak a fogyasztókat, hanem a függőket is sújtja a rehabilitációs programokban való részvétel korlátozásával.

Emlékeztetett arra, hogy a kenderszármazékok tilalma miatt egyre jobban terjednek nálunk a szintetikus „designer drogok”, amelyeknek a hatóanyaga hasonlít a kannabiszhoz, ám annál sokkal veszélyesebbek. Egy-egy új drog megjelenése után néhány hónapig fut, majd betiltják, de addigra már a laboratóriumban készen áll a következő. Magyarország szembemegy a világgal – mondta Sárosi Péter, megemlítve, hogy immár nemcsak az USÁ-ban nyer egyre nagyobb teret a marihuána legalizációja, hanem Latin-Amerikában is, ahol az embereknek elegük lett a drogbárók közötti véres háborúkból.

Sikertelen szesztilalom
A szesztilalommal jó néhány országban próbálkoztak az elmúlt 100 évben – kevés sikerrel. Tudjuk, hogy hová vezetett Amerikában, ahol a 14 évig (1919-1933) tartó tiltás a szervezett alvilág minden képzeletet felülmúló megerősödését eredményezte. Kevesen tudják, hogy ugyancsak 1919-ben Finnországban is bevezették a szesztilalmat, de ott is csak a bűnszövetkezetek jártak jól, végül 1932-ben népszavazás után törölték el. Izlandon 1915-ben vezettek be teljes alkoholtilalmat, 1935-ben a bort és a tömény szeszeket engedélyezték, a sör azonban egészen 1989-ig tilos volt.
Az észak-európai országokban a mai napig (Dánia kivételével) állami árusítási monopóliummal, rendkívül magas jövedéki adóval próbálnak gátat vetni az iszákosságnak, ezért tűnnek fel igen sűrűn Koppenhága, Tallin és Szentpétervár kikötőiben a svéd, norvég és finn „ital-turisták”. A Szovjetunióban három nagy kampány folyt: 1958-ban, 1972-ben, majd 1985-ben. Ez utóbbi, Mihail Gorbacsov kezdeményezése sem járt jobban, mint a többi: az alkoholizmus alig csökkent, a feketepiac viszont szárnyalni kezdett. Magyarországon 1919-ben a Tanácsköztársaság rendelt el szesztilalmat. Ezen kívül 1986 októberétől 1989 tavaszáig volt érvényes a rendelet, hogy csak reggel 9 óra után lehet alkoholt árusítani, a munkahelyi italozást megelőzendő.



Kétszázmillió forintért, április végére rendelt a kormány koncepciótervet a Hajógyári-sziget déli csücskének hasznosítására. A feladattal L. Simon László parlamenti államtitkárt bízták meg, akinek a lehetséges fejlesztéseknél azt is figyelembe kell vennie, hogy a területet a jövőben esetleg olimpiai helyszínként is használhassák - írta hétfői számában a Népszabadság.