Optimistán nyilatkozott Kerry vasárnap az iráni megegyezés esélyeiről a CBS Meet the Press című műsorában. Szerinte e hónap végéig tető alá hozhatnak egy keretmegállapodást, a végső határidőig, június 30-ig pedig a technikai részleteket is tisztázni lehet. Előző nap ugyanakkor az egyiptomi Sarm-el-Sejkben Kerry még azt mondta, nem tudni, hogy elérhető-e az átmeneti megegyezés.
A Hatok (az ENSZ BT öt állandó tagja, valamint Németország) és Irán között formálódó egyezség szerint Teherán vállalná, hogy tíz évre befagyasztja „érzékeny” nukleáris tevékenységét, cserébe azért, hogy a nemzetközi közösség fokozatosan feloldja az Iránra kirótt szankciókat. Kerry vasárnap már úgy fogalmazott, ha Irán bizonyítani tudja, hogy atomprogramja békés célokat szolgál, akkor meg kell kötni az egyezséget, s reméli, hogy ez néhány napon belül meg is történik.
A New York Times amerikai és európai forrásokból úgy értesült, hogy az átfogó megállapodás egyebek mellett azt tartalmazza, hogy Irán uránium-készletének jelentős részét külföldre – nagy valószínűséggel Oroszországba – szállítja. Ennek fejében a Hatok elfogadják azt, hogy mintegy 6500 urándúsító centrifuga működésben maradjon, ellentétben a korábbiakkal, amikor csupán néhány száz centrifugát engedélyeztek volna.
A megegyezés ellenzői szerint így jelentős dúsítási kapacitást tarthat meg Irán, de a szakértők szerint a dúsítandó mennyiség korlátozásával az Egyesült Államok, Izrael és más államok legalább egy évre előre látnak, jelenleg ugyanakkor azzal kell számolni, hogy akár néhány hónap alatt is képes lehet Irán atombombát előállítani.
Múlt héten az ENSZ BT is áttekintette az Iránt sújtó szankciók feloldásának lehetőségeit, a tárgyalások végső szakaszában jelentős vita folyik arról, hogy az amerikai, európai és nemzetközi szankciókat milyen gyorsan, milyen ütemezésben oldják fel. A Washington Post vasárnapi számában emlékeztet arra, hogy a szankciók feloldása nem csak az Egyesült Államokon múlik. A BT-nek kell feloldania az Iránt sújtó exportkorlátozásokat, iráni tisztségviselők utazási tilalmát és az iráni kinnlevőségek befagyasztását. Obamának jogában áll időlegesen szüneteltetni az Irán ellen hozott amerikai szankciókat, de azokat véglegesen csak a kongresszus oldhatja fel.
Az iráni gazdaság számára kritikus fontosságú, hogy az olajexportját és pénzügyi tranzakcióit érintő korlátozásokat mielőbb feloldják. A megállapodást szorgalmazó Hasszan Rohani iráni elnök és Dzsavad Zarif külügyminiszternek fel kell mutatnia valamit, ha saját keményvonalasaival el akarja fogadtatni az atomprogram tíz éves befagyasztását. A New York Times szerint a megállapodás tizenöt évre szólna, Irán jelenleg arra törekszik, hogy a befagyasztás időtartamát legfeljebb hét évre alkudja le.
A Fehér Ház nagy reményeket fűz az Iránnal kötendő történelmi megállapodáshoz, amely legalább egy évtizede folyó tárgyalássorozat végére tenne pontot. Az Obama-kormányzat ezért is reagált felháborodottan 47 republikánus szenátor Iránhoz címzett nyílt levelére, amellyel megpróbálták az utolsó pillanatban megtorpedózni az egyezséget.
Kerry múlt héten egy kongresszusi meghallgatáson cáfolta, hogy a kongresszusnak jogában állna módosítani az egyezség feltételeit, azt viszont elismerte: ha a kongresszus nem hagyja jóvá a megállapodást, az nem kötelezi majd a következő amerikai elnököt. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy a szíriai vegyi fegyverek megsemmisítéséről kötött megállapodást sem hagyta jóvá a kongresszus, de aligha fogja egy következő elnök felülírni, s ez lesz a helyzet az iráni egyezséggel is, feltéve, hogy Teherán tartja magát a megállapodáshoz.