március 15.;Orbán;

- Orbán: egy erős magyar nemzet kezdett el kovácsolódni

Ma ismét jócskán megmerítkezhetünk Orbán Viktor szavaiban, a nemzeti ünnep alkalmából a kormányfő a Múzeumkertben szólt az ő népéhez, és levelet is írt a határon túl élő magyaroknak. 

A kormányfő vasárnap, a nemzeti ünnepen tartott budapesti, állami megemlékezésen azt mondta, az elmúlt 25 évben minden magyar megérthette: vagy együtt leszünk sikeresek, vagy sehogy, vagy együtt emelkedünk fel, vagy mindannyian ott ragadunk a sárban. Hozzátette: "együtt vagy sehogy, ez volt a '48-as forradalom leckéje is". 

Orbán Viktor miniszterelnök szerint az elmúlt években ismét egy erős magyar nemzet kezdett el kovácsolódni. Szavai szerint a rendszerváltás után 20 év kellett ahhoz, hogy "együtt tanuljuk meg újra", ha nem fogunk össze, ha nincs erős nemzeti törvényhozás és kormányzat, ha nem ébredünk nemzeti öntudatra, akkor a kemény munka hiábavaló lesz.

A kormányfő az ünnepi beszédben ismét megfújta a harci kürtöt, szavai szerint ugyanis "bár 1848. március 15. óta eltelt 167 év, a lényeg nem változott: az ország szuverenitásáért folytatott küzdelemnek soha sincs vége, és ebben csak magunkra számíthatunk.

A határainkon túl élő magyaroknak küldött levelében - melyet számos Kárpát-medencei ünnepségen felolvasnak vasárnap - Orbán Viktor azt írja: hosszú évszázadok elnyomása után '48. március 15-e mutatta meg, milyen életerős és bátor nemzet a miénk. A népek tavaszán csak egyetlen ország volt, ahol nem hunyt ki pillanatok alatt a szabadság őrtüze. 

Orbán Viktor a levélben hangsúlyozza: a magyar szabadság üzenete Pestről, a Nemzeti Múzeum lépcsőiről indult el, de az egész hazában visszhangra talált. Ma is úgy gondoljuk, hogy a magyarok szabadságát csak a magyarok vívhatják ki: összefogással, munkával és egyetértéssel - fogalmaz levelében a miniszterelnök.

A netes közeg sajátos módon viszonyul még a legnagyobb nemzeti ünnepeinkhez is, és jól teszi: a pátoszmentes, akár humoros viszonyulás nyilván nagyobb érdeklődést vált ki a fiatalok körében, mint az évről évre ismétlődő, többnyire unalmas közhelyhalmazt tartalmazó politikai beszédek.