Lényegében az Országgyűlési törvényben előírtakat vette semmibe a parlamenti ülések élő tévés közvetítésének leállításával az MTVA. Hétfőtől ugyanis hiába keresné bárki is a Duna Tv-n az üres parlamenti ülésterem látványát az állami televízióban, mint csütörtökön kiderült, élőben többé nem láthatja. A döntést az MTVA semmilyen indokkal nem magyarázta, az Országgyűlés Hivatalának közléséből derült ki, hogy az élő közvetítés már csak a parlament honlapján lesz követhető, de üzenték, hogy a korábbi ülések ugyanott megtalálhatók az archívumban, és még a Magyar Rádió MR5 Parlamenti adóján lesz hallgatható, mi zajlik az ország házában.
A médiatörvény ugyan nem írja elő az állami közmédia számára a parlamenti munka rendszeres, tényszerű követését, ám néhány jogszabállyal mégis csak nehéz összhangba hozni a döntést – különösen, hogy az néhány nappal a 24 órás műsorfolyammal „nemzeti hírtévévé” alakuló M1 indulása előtt született. „A nézők pártatlan, kiegyensúlyozott, pontos és tényszerű tájékoztatása” – az Országgyűlés működéséről szóló törvény szerint ez volna a célja az Országgyűlés ülése és az országgyűlési bizottsági ülések „képi közvetítésének”. A törvény még a televíziós közvetítés fontossága kapcsán kitér arra, hogy az élő adás a „tényleges történésekre” és az országgyűlési munkára irányul, vagyis az alapján kaphat a néző valós képet a parlament érdemi munkájáról – mint a törvény részletezi, a mindenkori felszólalókról, a szavazási eredményekről, az ülésterem egészéről, és az ott zajló egyéb eseményekről.
A médiatörvény szól ugyan a „rendkívüli helyzetek kezeléséről”, amelyek kapcsán az MTVA számára feladatként előírja „a közzététel feltételeinek biztosítását”, ám a parlamenti ülések kapcsán ezt már nem teszi. Figyelemreméltó az a rendelkezés is, amely kiköti a médiaszolgáltatók számára, hogy „a társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bíró eseményeket” úgy kell közvetíteniük, hogy abból nem zárhatják ki a hazai közönség „jelentős részét”, több mint húsz százalékát – vagyis az elérhetőséget biztosítani kell a legtöbb néző számára. Jellemzően a parlamenti közvetítések nem ilyen események, ám mivel ezek listáját a Médiatanács állítja össze, volna lehetősége egy felülvizsgálat után az ülésnapokat is oda illeszteni – jelenleg ugyanis a „társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bíró események” a Médiatanács döntései alapján kizárólag sportesemények. (A médiatörvény egyedül a távirati irodának írja elő: "rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok, más pártok, jelentős civil szervezetek tevékenységéről".) Az MTVA egyedül a hirado.hu felületén számolt be az ülésközvetítés leállításáról, meglepően azzal a címmel: "Élőben közvetíti a közmédia a parlament üléseit", miközben a cikk arról szól, hogy a tévében azok már nem láthatók, csak az interneten.
„Öt csatorna működik, és ezek egyike sem elég rá? Olyan ez, mintha a BL-meccseket nem adnák, csak a selejtezőket” – fakadt ki lapunknak a közvetítés leállítása kapcsán Gyuricza Péter. Az újságíró, a Kodolányi János főiskola kommunikáció- és médiatudományi tanszékének docense szerint is reális veszély, hogy innentől az állami média erősen szűrni fogja a Házban történteket, az azonnali kérdések, az interpellációk immár nem lesznek követhetőek. A holnap reggel 6-tól kizárólag hírműsorokat sugárzó M1 azért jelentkezik majd parlamenti műsorral – hetente egyszer, szerdán. Pedig a munkát Gyuricza szerint azért is kell közvetíteni, „hogy akit érdekel, az folyamatában követhesse azt: ellenőrizhesse saját országgyűlési képviselőjének munkáját, hogy fölszólal-e, hogy lássa, ott ül-e egyáltalán a teremben, hogyan szavaz”. „Mi a közszolgálat, ha nem ez?” – vetette fel az újságíró, aki szerint a rendszerváltás egyik fontos vívmánya is elvész. „1990-ben elementáris erővel lélegzett fel mindenki, hogy végre láthatja, amitől a Kádár-rendszerben el volt zárva: hogy a Parlamentben folyik vita, működik ellenzék, ergo működik a demokrácia. Mindenki örült, hogy lehet nézni” – jegyezte meg a szakember, aki megjegyezte, akkoriban még azért szórakoztatóak is voltak az ülések.
Hegyi Gyula (Brüsszel)
Az újságíró összességében nem remél „semmilyen áttörést” a Hír Tv ellenében létrehozott hírcsatornától. Ám akadnak más párhuzamok is: 2002-ben a Hír Tv-t politikai okokból hozta létre a jobboldal, lényegében magántőkéből, ám 13 évvel később az azóta hatalomra jutott Fidesz – mint Gyuricza fogalmazott – ugyancsak politikai okokból, de bosszúból csinál egy másik csatornát, a köz pénzén”, amit mélységesen erkölcstelennek nevezett. Semmilyen más okát nem látja ugyanis az új közszolgálati adó létrehozásának, mint a Simicska Lajos-Orbán Viktor között kirobbant "politikai belháború” kiszolgálását. Mégpedig ugyanazzal a recepttel, amivel a Hír Tv is működni tudott: reggel a Magyar Nemzetben megjelent egy fontos hír, amit 10 órás híreiben a Hír Tv egy fideszes megkérdezésével fel tudott kapni. Azután egész nap lehetett ismételni - vélhetően ugyanez fog történni az M1-en is, megpróbálják tematizálni a közvéleményt, amit Vásárhelyi Mária médiaszociológus lapunknak korábban "hírgenerálásnak" nevezett.
Mindez azonban Gyuricza szerint vissza fog ütni: a nyáron induló önálló közszolgálati sporttévében lát ugyan fantáziát és az még működhet is, de a 80 milliárd forintból működő állami média összes televíziójának jelenlegi nézettsége a 10 százalékot sem éri el. Az új médiabirodalommal a főiskolai docens szerint még ezt is „a felére fogják leküzdeni” – mint emlékeztetett, 2011 elején már egyszámjegyű volt a közmédia nézettsége. Az M1, mint nemzeti főadó 1957 óta égett az emberek tudatába; a Duna Tv, amelyre majd átpakolják az M1 műsorait, pedig mint a határon túli magyarok értékeinek, kultúrájának, a kisebbségek fennmaradásának letéteményeseként ivódott be a nézőkbe – kétséges, hogy miközben a Hír Tv-nek is 1-2 százalék körüli a nézettsége, egy-kettőre átpártolnak a hivatalosan immár „nemzeti főadónak” nevezett Dunára.
Gyuricza szerint ezt egyszer lehetett megtanítani az embereknek: 1997-ben, a kereskedelmi adók elindulásakor, „amikor a közmédia ahhoz is böszme volt, hogy a TV2 nevet levédesse”.
"Mint amikor Münchausen báró a saját haját megfogva akarja kirántani magát a mocsárból" - jellemezte a helyzetet az újságíró, hozzátéve: mocsár van, ám ezt a kormány idézte elő, és ez a hatalom ígért már megújulást, átlátható gazdálkodást, közszolgálati műsorokat, ehhez képest a "közmédia háttérben elrejtett pozícióiban" ugyanazok az emberek ülnek, és irányítanak, akik mindig is kiszolgálták a Fideszt, és teszik ezt amúgy államtitkárként vagy minisztereként.
Lapunk természetesen az MTVA-t, illetve a Médiatanácsit is megkereste az M1, illetve a parlamenti közvetítés leállítása kapcsán; előbbinél az indokokról érdeklődtünk, felvetve, netán túl költséges volt, vagy az alacsony nézettség miatt hagynak fel az élő adással, és szintén felvetettük, hogy a 24 órás hírfolyammal sugárzó M1-en miért nem tud több idő jutni a közvetítéseknek.
A Médiatanácstól azt tudakoltuk, összhangban lehet-e a hatályos törvényekkel, egyéb közszolgálati előírásokkal, hogy a televízióban immár nem követhető a Ház munkája.
Választ lapzártánkig egyik helyről sem kaptunk - annak ellenére, hogy saját hivatalos blogján az MTVA többször is kifakad az újságírókra: miért nem kérdeznek tőlük, mielőtt leírnak valamit.
A közvetítés a Fideszt "koptatja", tehát felesleges - reagálnak a pártok (F.Á.)
Orbán Viktoréknak vélhetően tetszik az észak-koreai modell, ezért a közszolgálat lassan már csak a vezér beszédeit fogja közvetíteni - ha a miniszterelnök úgy akarja. Így reagált a Népszavának az MSZP elnökhelyettese arra, hogy már nem követhetik a tévénézők a parlament plenáris üléseit. Gőgös Zoltán szerint számítottak erre, hiszen a testületi üléseket a fideszes településeken már régebben nem közvetítik a helyi televíziók. A szocialisták keresik a megoldást, elképzelhető, hogy saját Facebook-oldalaikon kapcsolják majd az üléstermet és kommentálják az elhangzottakat. Az persze kérdés, hogyan viseli el ezt a parlamenti internethálózat. Gőgös nem érti, mit csinál 80 milliárdból a közszolgálat, ha ezt a feladatát sem akarja teljesíteni.
Schiffer András, az LMP társelnök-frakcióvezetője botrányosnak tartja a döntést. Mint kifejtette, demokráciában a közszolgálatnak a legfontosabb feladata lenne, hogy a választott népképviselet munkájáról tudósítson. Ez nem nézettség kérdése. "Akkor tessék kereskedelmi televíziót csinálni" - mondta. A frakcióvezető szintén megkérdőjelezte, hogy ezután miért van szükség közmédiára, egyben arra figyelmeztetett, hogy a parlamenti közvetítés "koptatja a Fideszt", hiszen abból kiderül, a kormánypárti képviselők milyen sokszor nincsenek bent az ülésteremben. Aki ott van, gyakran az sem mindig tudja, mi is zajlik.
A DK szerint a Fidesznek sikerült március 15-hez, a sajtószabadság ünnepéhez kötni a sajtószabadság lábbal tiprását: Gréczy Zsolt szóvivő lapunknak arról beszélt, hogy ha közpénzből több tíz milliárdot költenek az "Orbán-televízióra", a nézőknek joguk van tudni, mi történik az Országgyűlésben.
Az Együtt felháborítónak tartja, hogy a 80 milliárdnyi adóforintból fenntartott közmédia nem látja el közszolgálati feladatát. A Fidesz-kormány, miközben korlátozza a polgároknak az információhoz való hozzáférését, ezzel az intézkedéssel az ellenzékbe is újabbat rúg: még tovább csökkenti azon fórumok számát, ahol az ellenzéki pártok eljuthatnak a választókhoz - fogalmazott lapunknak Szigetvári Viktor, a párt elnöke. Az Együtt követeli, hogy a közmédia a továbbiakban is közvetítse a parlamenti üléseket.
