Schäuble;

- Német-görög ellentétek a hitelek ügyében

Segíteni próbál az Európai Bizottság Görögországnak. Ez derült ki Jean-Claude Juncker és Alekszisz Ciprasz találkozóján.

Az Európai Bizottság elnöke ugyanakkor elégedetlenségét fejezte ki a görög miniszterelnöknek annak kapcsán, hogy az elmúlt hetekben nem történt előrelépés a hitelezők és az athéni kabinet között. Utalt arra, hogy a Bizottság mindig is megoldást próbált elérni a felek között, de „nem kulcsszereplő” az ügyben. Ugyanakkor teljes egészében kizárta a lehetőségét annak, hogy ne szülessék megállapodás. „Az európaiaknak egy úton kell haladniuk. Nem a megosztottság idejét éljük” – hangoztatta.

Ciprasz „őszinte kompromisszumra” törekszik - fejtette ki sajtóértekezletén. Meggyőződését fejezte ki, hogy „minden félreértést” tisztáznak a hitelezők és Athén között. A görög kormány a napokban új elnevezést talált a hitelező trojkának, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hármasának. Már "Brüsszeli Csoportnak” nevezik őket.

A név változhat, de a tartalom nem, hiszen a hitelezők továbbra is konkrét lépéseket várnak el a görög kormánytól. Ciprasz békülékenyebb hangneme arra utal, megegyezésre törekszik, de továbbra is kérdéses, milyen megszorításokra hajlandó. A kötélhúzás tehát alighanem folytatódik.

A Bizottság annyit tudott felajánlani Athénnak, hogy megvizsgálják, miként lehetne jobban felhasználni az EU alapjait a 26 százalékos munkanélküliség enyhítésére. Arról az EB szóvivője nem tudott felvilágosítást adni, hogy Juncker és Ciprasz megbeszélésein szóba került-e a német jóvátétel ügye. A görög miniszterelnök a héten a parlamentben azt közölte, kártérítést követelnek Berlintől a második világháború idején az ország területén elkövetett bűntettekért. A kabinet illetékesei azzal fenyegetőztek, hogy kisajátítják a német tulajdonban lévő görögországi épületeket.

A németek kezdenek egyre kevésbé bízni a görögökben. A ZDF által közölt felmérés szerint 52 százalék látja úgy, hogy az országnak el kell hagynia az euróövezetet, ez egy hónap alatt 12 százalékos emelkedést jelent. A német pénzügyminisztérium mindenesetre azt közölte, nem érdekeltek abban, hogy Görögország elhagyja az euróövezetet, s azon dolgoznak, hogy Athénban az euró maradhasson a fizetőeszköz. Ugyanakkor Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter nem zárta ki a Grexit lehetőségét.

Az utóbbi hetekben-hónapokban másról sem hallottunk, csak arról, hogy a görögöknek milyen súlyos életszínvonal-csökkenést kellett elszenvedniük. A Világbank adatai is bizonyítják, hogy a jelenlegi bérszínvonal a 15 évvel ezelőtti szintet érné el, tehát olyan, mintha azóta semmit sem emelkedett volna a bérük az árszínvonalhoz képest. Mégis Athénon kívül egy sor másik ország van Európában és a világban, amelyek életszínvonala a több évtizeddel korábbi szintre süllyedt.