Az ÁSZ szerdán két elemzését tette közzé: 2009 és 2014, valamint 2011 és 2014 tavasza között vizsgálták a NAV (az időszak elején még APEH) működését, előbbi időtávon a hátralékkezelési, végrehajtási és a kiemelt adózókra vonatkozó gyakorlatot, utóbbi időszakban pedig az EUROFISC nevű, nemzetközi adatcsere programban való részvétel eredményességét tárták fel. Az ellenőrzéseknek az ÁSZ szerint nem volt különösebb apropója, csak az "elmúlt évek kockázatait összegezve döntöttek" a NAV átfogó ellenőrzése mellett. Lapunkkal a számvevőszék azt is tudatta: a 2014. I. félévi ellenőrzési tervük alapján végezték az ellenőrzést, amely még tavaly februárban kezdődött, s amelyet az ÁSZ "elsősorban az ellenőrzött szervezettől bekért adatok, dokumentumok alapján folytatott le".
Noha az ÁSZ kérdéseinkre lényegében cáfolta, hogy mondjuk az amerikai kitiltási botrány, vagy épp az áfacsalási ügyek nyomán vizsgálódtak, arról pedig nem kívántak nyilatkozni, van-e, illetve lehet-e átfedés az ÁSZ által feltárt mulasztások és törvénytelenségek, illetve a NAV alig egy hete közzétett sikerjelentésében szereplő, az úgynevezett "amerikai érdekeltségű" cégekkel kapcsolatos eljárásmód között, ám az biztos, hogy egészen súlyos hiányosságokat találtak. Kétszáz oldalas jelentésükből kitűnik: a NAV nemcsak szervezetileg hanyag és kaotikus, de éveken át gyakorlatilag ellenőrzés nélkül engedett el 3800 milliárd forintnyi tartozást, ami több mint az éves GDP tíz százaléka. A vizsgált időszakban ráadásul a felügyeleti szerv, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) sem tartotta fontosnak, hogy ellenőrizze az adóhivatalt - állapította meg az ÁSZ.
Mindezekre a tárca szűkszavú, ám annál zavarosabb közleményben reagált: szerintük az ÁSZ "durva hibákat nem tárt fel". Az NGM "ugyanakkor elvárja, hogy a számvevőszék javaslatait és ajánlásait a NAV minél előbb megválaszolja és intézkedjen a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében" - fogalmaztak. Mindez márpedig annak a Vidának üzenet, akit Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, illetve közvetve Orbán Viktor kormányfő annak ellenére sem menesztett, hogy novemberben maga számolt be a nyilvánosságnak arról: az Egyesült Államok által korrupciós gyanú miatt megvont beutazási engedélyek ügyében ő maga is személyesen érintett.
Ismert, Vida már az első Orbán-kormány idején, Simicska Lajos APEH-elnöksége alatt annak helyettese volt, majd 1999-től a szervezet vezetője lett. Vida és Simicska között ráadásul nemcsak hivatali, hanem üzleti kapcsolat is kialakult, így 2002 és 2010 között - egészen NAV-elnöki kinevezéséig - a Fidesz korábbi pártpénztárnokának cégénél, a Mahirnál helyezkedett el, s a mai napig Simicska bizalmasaként tartják számon. Épp ezért volt érdekes, hogy nemcsak lemondásra, de önmaga tisztázására sem szólította fel a NAV-elnököt egyetlen kormánytag sem az őszi kitiltási botrány kirobbanása után - felvetve ezzel azt is, hogy esetleg takargatni valójuk lehet. Ám mostanra, az Orbán és Simicska között egyre inkább elmérgesedő viszony hatására előfordulhat, hogy mégis elengedik Vida kezét - állítják forrásaink.
