A csillagászati összeget a Stratégiai Befektetések Európai Alapja (EFSI) kezelné, és olyan befektetésekre folyósítana belőle, amelyek új munkahelyeket teremtenek, és a gazdasági növekedést generálják Európában. Bár az Alap még fel sem állt, néhány nyugat-európai tagállam máris jelentős összegeket ajánlott fel az úgynevezett „Juncker-terv” részére. Pár napon belül Franciaország és Olaszország és nyolc-nyolc milliárd euró átutalását jelentette be a befektetési alapnak.
Ez azért is érdekes, mert a legszigorúbb berlini és brüsszeli „könyvelők” a francia és olasz állam költségvetési arányaiban is találhatnak aggasztó dolgokat. Lehet persze, hogy a sietős római és párizsi akció éppen ezeket a hangokat akarja eleve leszerelni. Az Európai Bizottság Franciaország számára a 2017-es esztendőt jelölte ki a túlzott deficit megszüntetésének végső határidejéül.
A görög program ügyében ugyanakkor továbbra sem született megállapodás, és a görög kormányzat oldaláról először ezen a héten hangzottak el olyan megjegyzések, amelyekből a nyugati megfigyelők az eurózónából való kilépés lehetőségét is kiolvasták. Annyi bizonyos, hogy hosszú és összetett játszma folyik, amelyben mindkét fél óvatosságra van ítélve: egy elhamarkodott döntéssel mindenki nagyot bukhat.