Hamar véget ért az euróövezet hétfői találkozója. Bár a görög kormány áttörést remélt az üléstől, abban bízott, hogy a tárcavezetők támogatásukról biztosítják az ország múlt héten benyújtott reformlistáját, ez nem történt meg. Semmiféle közleményt sem tettek közzé az ülés után, ami az előző órák-napok nyilatkozatai alapján nem is volt meglepetés. Az Európai Bizottság ugyanis már előzőleg jelezte, elégedetlen a görög kabinet reformjavaslataival.
Brüsszel szerint a Jeroen Dijsselbloemnak, az euróövezeti csoport vezetőjének pénteken eljuttatott levél általánosságokat tartalmaz, s csak szándéknyilatkozatnak tekinthető. Mindezt Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke mondta el a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak. Mint fogalmazott, egy levél még nem változtat meg sok mindent. Az egyes reformokat ugyanis meg kell szavazni, a törvényhozásnak is el kell fogadniuk azokat, s át kell ültetni azokat a gyakorlatba. A levél hét komoly témát ölel fel.
A hitelmegállapodás négy hónappal történt meghosszabbítása miatt Athén ugyan számíthat a hitelezők segítségére, de csak akkor, ha konkrét lépésekkel bizonyítja: komolyan veszi a reformokat. „Úgy tűnik, a görög kormányzat másként fogja fel ezt a problémát, mint mi” – ecsetelte Dombrovskis. Kiemelte, hogy a görög kormányzatnak teljesítenie kell vállalásait. A nehézséget az jelenti Athén számára, hogy március végéig 6 milliárd eurós hitelt kellene visszafizetnie.
Hasonlóan nyilatkozott Jeroen Dijsselbloem, az euróövezeti csoport vezetője, aki azt közölte, a dokumentum „távol van attól, hogy elfogadhatónak nevezhessük”. Janisz Varufakisz görög miniszterelnök előrehozott parlamenti választás kiírásával, vagy népszavazás kiírásával fenyegetett arra az esetre, ha az euróövezeti csoport nem fogadja el a benyújtott programot. Ez a kijelentése még miniszterelnökének, Alekszisz Ciprasznak is sok volt, aki úgy vélte, nem kellene olajat önteni a tűzre. A Spiegelnek elmondta, hogy a kormányülésen minden tárcavezetőt arra kért, kicsit kevesebbet beszéljenek.
Ám nemcsak az államkassza fogyatkozik, hanem a bankok helyzete is hétről hétre válik bizonytalanabbá, különösen múlt csütörtök óta vált drámaivá a helyzet, amikor az Európai Központi Bank (EKB) bejelentette, hogy egyelőre nem finanszírozza tovább az ország pénzintézeteit. Az EKB világossá tette, nem kíván további pénzösszegeket a görög bankrendszer stabilitására fordítani, s reformokat akar látni az athéni kormánytól. „Az EKB nem finanszírozhatja a görög kormányt” – emelte ki az EKB igazgatótanácsának tagja, Benoit Coueuré, aki szintén a FAZ-nak nyilatkozott. Mint mondta, ez törvénytelen lenne.
Alekszisz Ciprasz kormányfő úgy foglalt állást, ha az EKB kitart ezen véleménye mellett, „ezzel nagy felelősséget vállal magára, s visszatér az a thriller, amit már február 20. előtt is átélhettünk” – fejtette ki. Az euróövezet pénzügyminiszterei ekkor állapodtak meg a hitelprogram június végéig történő meghosszabbításáról. Varufakisz úgy vélte, hogy hasonló válsághelyzetben Brüsszel rugalmasabb volt a konzervatív kormánnyal. Kizárta ugyanakkor, hogy egy újabb mentőcsomagra lenne szüksége hazájának.
A gondot az jelenti, hogy ha mind az Európai Bizottság, mind az EKB kemény marad Athénnal szemben, úgy nem a gyakran emlegetett Grexit fenyeget, tehát a görögök euróövezetből való kilépése, hanem egy eddig nem ismert terminus jön a képbe: a Graccident. Ez azt jelenti, hogy pontosan megtervezik Athénnak az euróövezetből való – mondjuk így – kizárását.