Miközben Mészáros Lőrinc, a kormányfő felcsúti földi helytartója, a nyakába szakadt uniós pályázati milliárdok terhe alatt nyögve éppen az ásványvíz beláthatatlan jövőjén töri a fejét, Tiborcz István, a kormányfő veje meg a saját lábán állva a GOELRO-terv (Goszudarsztvennaja komiszszija po elektrifikacii Roszszii) elhivatottjaként olyan ütemben reelektrifikálja az országot, hogy még Lenin is megnyalná mind a tíz ujját, nos, eközben beindult a kormányzati mosoda.
Az újgenerációs Lázár János hétköznapos kormányfő a mindenség átszervezése mellett, a zsidó béke jegyében fél kézzel alaposan kikosarazza Schmidt Mária terrorházi főigazgatót, mert hát semmi más nem hiányzik neki az álmatlan éjszakáihoz, csak még a Sorsok Házának koncepciózus koncepciótlansága. Orbán Viktor rendkívüli flashmobra kolompolja össze a nagyköveteket, bár Szijjártó Péter a minap mintha azt mondta volna, ezen túl az lesz a főszabály (lásd még: mesterterv), hogy minden évben kétszer gyűlnek Pest-Budára a követek közvetlenül a kormányfői szájból hallani, merre kanyarítsák éppen a külpolitikai propaganda vonalát. Szijjártó déli nyitást hirdet, de amúgy sem kíméli magát csakhogy minden erővel az amerikaiak eddig negligált hátsójához férjen. Most éppen az Iszlám Állam megsemmisítésén ügyködik, mert „az durván megtámadta a Magyarország által is tisztelt értékrendszert”. Hirtelen kiderült, hogy „a nyugati értékközösséghez tartozunk, és ebből adódnak kötelezettségeink”. Mintha ezek eddig a haldokló nyugat értékei lettek volna.
A mosoda beindult, a nagy gőzben bepárásodott Rogán Antal szeme. Olyannyira megindult főnökének a tíz(?)százalékos szocialistákat, ördöggént falra festő évértékelő szavain, hogy elküldött a gomolygásba egy hatalmas jobbegyenest: nyakunkon a második szocialista brókerbotrány. Aztán kiderült: ez Gyarmati János, nem az a Gyarmati János, a Globex nem a Buda-Cash, az MSZP meg nem a Fidesz. Sebaj, sikál tovább rendületlenül: „lehet, hogy névazonosságról van szó, azonban az általunk megnevezett Gyarmati János sem makulátlan a brókerbotrányban.”
Szegény Rogán! Nyakán liheg Juhász Péter, nyomja alaposan a belvárosi ingatlanteher. Nem csoda, ha a nagy könyöklésben, amellyel a mosodai kollégákat taszigálja odébb, hogy levegőt kapjon, kissé megzavarodik.
