Telet idéző, csípős, szeles, hideg időben került sor a Megyeri úti stadionban a labdarúgó KEK-negyeddöntő budapesti 90 percére az Ú. Dózsa és a kupavédő, Szuper Kupa-győztes Aberdeen között. A zsúfolásig megtelt lelátók közönsége nagy bizakodással várta a találkozót, de csak szünet után érezte először, hogy vágyai valóban megvalósulhatnak ... A török Tokát sípjelére a két csapat a következő összeállításban lépett pályára:
Ú. Dózsa: Szendrei — Kovács B., Kovács J., Kardos, Tóth — Kisznyér, Herédi, Steidl — Kiss, Törőcsik, Fekete.
Aberdeen: Leighton — McKimmi, McLeish, Miller, Rougvie — Strachan, Cooper, Angus — McGhee, Black, Bell.
A mérkőzés heves újpesti rohamokkal kezdődött, s már az első percek veszélybe hozták a skótok kapuját. A 2. percben Fekete becselezte magát az ellenfél kapujának előterébe, de kitűnő labdáját Kiss ordító gólhelyzetben, kapu mellé vágta. Nem sokkal utána Törőcsik „csavarta fel” a skót védelmet, de beadását Leighton bravúros kivetődéssel védte. Eltelt az első tíz perc és csökkenni kezdett a hazai csapat kezdeti nagy lendülete.
A játék fokozatosan kiegyensúlyozottá vált és a két 16-os vonal között folyt, sok átadási hibával, főleg a hazaiak részéről. De ebben szerepet játszott az is, hogy a vendégek szorosan fedeztek és igen magabiztosan játszottak. A 17. percben, egy gyors ellentámadásból, Black akár a vezetést is megszerezhette volna csapatának, de csúnyán melléemelte a labdát...
A 25. percben az újpesti közönség is már gólt kiáltott, amikor Törőcsik átadásából Kisznyér a bal kapufa alsó tövét találta el... A másik oldalon, a 35. perc körül, Szendrei kétszer is bravúros védéssel mentette meg hálóját a góltól, s így az első félidő gól nélkül telt el.
Szünet után a lila-fehérek változatlanul nagy lendülettel támadtak, de most több szerencsével. Az 51. percben Kisznyér jutott szabadrúgáshoz és mintegy 18 méterről, jól csavart lövéssel juttatta csapatát vezetéshez. 1—0 a Dózsa javára. S ekkor mára skótok is többet kockáztattak, azaz nyíltabban támadtak, gyorsították a játék iramát. Két gólhelyzetet is kidolgoztak, de a befejezéssel nem volt szerencséjük, Szendrei jóvoltából sem.
A skótok a hajrára cseréltek és beküldték „csodacsatárukat”, Hewittet, akinek azonban ezúttal nem sikerült megfordítania az eredményt. Sőt, a 82. percben Törőcsik kitűnő labdájával Herédi kiugrott a védők közül, és a kifutó kapus mellett biztosan lőtt a skót kapu közepébe, 2—0 a Dózsa javára. Ettől kezdve már csak arra törekedett a vendégcsapat, hogy a nagyobb arányú vereséget elkerülje, s így az eredmény nem is változott.
Az Újpesti Dózsa két góllal verte a KEK-győztes Aberdeent, s ezzel tulajdonképpen máris teljes sikert aratott. Természetesen a visszavágó még hátra van, de a lila-fehérek már nem okozhatnak csalódást a hazai futballszurkolóknak. S ki tudja, talán a skótoknak annál nagyobbat!...
Egyénileg Törőcsik emelkedett ki; a mezőnyben kitűnően irányított, s nagyban hozzájárult csapata értékes győzelméhez. Rajta kívül Szendrei, Kardos és Fekete érdemel dicséretet. A skótok között kimagasló egyéni teljesítményt nem láttunk, a csapatjáték viszont annál jobb volt.
Népszava 1984. március 8.