A magyar államfő Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek társaságában Kondor Lajos Fátimában élt magyar szerzetes szobrának felavatásán vett részt, és helyezett el koszorút.
Áder János kiemelte, a portugáliai csoda, amelynek elismertetésért rendkívül sokat tett a magyar szerzetes, azt üzenik a világnak, hogy kitartó hittel és a béke iránti imádsággal véget lehet vetni a háborúnak, továbbá a Földet pedig éppúgy meg lehet menteni a pusztulástól, ahogy "lelkünket is megmenthetjük a pokol tüzétől és a kárhozattól".
Kondor Lajos egy "olyan korban kötelezte el magát Isten és az emberek szolgálata mellett, amikor a kommunista diktatúra magyarországi helytartói a nép ellenségeit látták mindenben és mindenkiben, aki fölött nem gyakorolhattak hatalmat" - fejtette ki a magyar államfő. Felidézte, a magyar szerzetes Salzburgban tanult filozófiát, teológiai végzettségét Németországban szerezte és Bonnban szentelték pappá 1953-ban. Innen egy évvel később került Portugáliába, ahol élete végéig Fátima lett az otthona magyar szerzetesként - fűzte hozzá.
Áder János megjegyezte, Kondor Lajos sokat tett azért, hogy Fátimából ismert zarándokhely legyen, az ott élt pásztorgyerekeket pedig boldoggá avassák. "De Kondor Lajos jót tett velünk, magyarokkal, akiket hazájától távol élve is mindvégig testvéreinek, honfitársainak tekintett. Összetartotta a nyugati magyarságot azzal, hogy feladatot állított eléjük. Hatalmas szerepe volt a magyar kápolna és a magyar keresztút megépítésében. Tudta, hogy ezek a stációk azoknak is közös imahelyet teremtenek, akik hazájuktól távol élnek" - hangsúlyozta.
A köztársasági elnök az összefogás, valamint a méltósággal élt élet és az emberi jócselekedetek csodájaként jellemezte azt, hogy a magyar szerzetes hazájától sok ezer kilométerre a golgotát emelt.
Az államfő beszéde után Erdő Péter bíboros megszentelte a szobrot. Az ünnepségen az M1 Híradó tudósítójának beszámolója szerint mintegy kétszázan vettek részt. Paulo Fonseca, a település polgármestere arról beszélt az ünnepségen, hogy Kondor Lajos hidat képez a két ország között. Mindig a fátimai üzenet tolmácsolását tartotta feladatának, közelebb hozta a híveket Istenhez es a jelenések üzenetéhez - emlékezett.
Erdő Péter bíboros - aki megáldotta a magyar kálvária felállításának 50. évfordulójára készített emléktáblát a fátimai Szent István kápolnában - ott elmondott beszédében reményét fejezte ki, hogy az emlékmű a magyarság szeretetét fejezi ki a fátimai Szűzanya és egész Portugália iránt, és annak a reménynek is a jele lesz, amely "végigkísér minket egész történelmünk során".
Erdő Péter szintén arra emlékeztetett, hogy Kondor Lajos életműve szorosan összeforrt a fátimai kegyhely fejlődésével azáltal, hogy a gyermekkorukban elhunyt fátimai pásztorgyerekek, Ferenc és Jácinta boldoggá avatási ügyének posztulátora volt.
A magyar szerzetes volt a lelke a világban szétszórt magyarság összefogásának is, amely lehetővé tette, hogy itt, Fátimában megépülhessen a magyar kálvária és a Szent István kápolna - mondta a bíboros.
Szűz Mária imádságot, szívbéli megtérést, bizalmat kért, és lenyűgöző vízióban rajzolta meg a véres XX. századot, amely az egyházat, és az Istenre néző emberséges élet eszményét egyaránt pusztulással fenyegette - fejtette ki Erdő Péter. Felidézte, hogy II. János Pál pápa a Szent Péter téren elkövetett merénylet után a saját életben maradását is a Fátimában tisztelt Boldogságos Szent Szűz közbenjárásának tulajdonította.
A bíboros kifejtette, Szűz Mária annak ellenére is velünk van, hogy számos értelmetlen, fenyegető gyűlölködés, vagy testvérgyilkos háborúskodás, a keresztények elleni meg-megújuló gyilkos erőszak hullámai tapasztalhatók világszerte.
A szoboravatást megelőzően Erdő Péter és António Marto leiria-fátimai püspök közösen mutatott be szentmisét az ötven évvel ezelőtt készült magyar kálvária közelében lévő Szent István-kápolnában, a misén részt vett Áder János és felesége, Herczegh Anita is. Az M1 Híradó tudósítójának beszámolója szerint a misén csaknem kétszázan vettek részt, helyiek és zarándokok is.
Az államfő ezután koszorút helyezett el Kondor Lajos sírjánál is.
Kondor Lajos 1928-ban született a Győr-Moson-Sopron megyei Csikvándon. 1946-ban lépett be a verbiták közé. Németországi tanulmányai után, 1954-ben küldte rendje Portugáliába, ahol a szemináriumban volt nevelő és tanár. 1961-től a még kiskorukban elhunyt fátimai pásztorgyerekek, Ferenc és Jácinta boldoggá avatási perének posztulátora lett. 2006 januárjában Jorge Sampaio, Portugália köztársasági elnöke a Portugál Köztársasági Lovagrend parancsnoki rangjával tüntette ki. Ugyanebben az évben, a magyar nemzeti zarándoklat alkalmával Magyarország lisszaboni nagykövete adta át a szerzetesnek a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét. Kondor Lajos 2009-ben halt meg.