Bár a diplomata a CNN-nek Teheránban adott interjúja során nem említett részleteket, a legtöbb szakértő úgy értelmezi az elhangzottakat, hogy Irán esetleg hajlandó elfogadni a Teherán által következetesen békésnek minősített atomprogram egyes elemeire vonatkozó, 10 éves moratóriumot. Ezt az igényt jelentette be a hét elején a Reutersnek nyilatkozva Barack Obama az alku lezárásának feltételeként.
Kedden Teherán még elfogadhatatlannak nevezte az amerikai elnök kijelentéseit, így a CNN-interjú az első reakciókhoz képest nagyobb rugalmasságra utalhat. Zarif a héten amerikai partnerével, John Kerryvel ült ismét tárgyalóasztalhoz a svájci Monreaux-ben, s a megbeszélések nyomán előrelépésről számoltak be. Ám az évek óta folyó megbeszéléssorozat mindeddig megfeneklett Irán nukleáris ambícióin, a március végére kitűzött határidő pedig vészesen közeleg.
„Még számos részletet meg kell vitatni. Elértünk némi haladást, de még igen, igen keményen kell dolgoznunk a hátralevő pár hét során” – mondta a CNN-nek Zarif, kiemelve azt is, hogy mindeddig az országa elleni nyugati szankciók megszüntetéséről sem született megállapodás, noha ez Teherán számára elsődleges fontosságú lenne.
A Hatok – a BT öt állandó tagja (Egyesült Államok, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia és Oroszország) valamint Németország, illetve Irán képviselői között folyó tárgyalások határideje március végén jár le. Ha sikerülne elvi megállapodásra jutni, akkor a felek reménye szerint június végéig életbe léphetne egy átfogó keretegyezmény, amely a nukleáris problémáról és a kereskedelmi-pénzügyi korlátozó rendelkezésekről is intézkedne.Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök viszont a minap ismét figyelmeztetett: egy ilyen, Teheránnak kötött szerződés veszélyeire.
