Az 1968-ban készült mestermű alapja Arthur C. Clark tán legismertebb, azonos című sci-fije. Érdekesség, hogy a könyvet Clark határozottan filmnek szánva írta. A történet szerint négymillió éve, az emberiség hajnalán egy főemlőscsoport a különös, fekete monolittal való találkozást követően elindul az emberré válás útján. 1999-ben amerikai tudósok egy hasonló oszlopra bukkannak a Holdon, amely rejtélyes rádiójelet sugároz az űrbe, a Jupiter irányába. Az amerikai kormány expedíciót indít a Jupiterhez, hogy megtudják, kinek vagy minek küldött üzenetet az évmilliók óta eltemetett fekete tömb. Az út során az űrhajót irányító HAL 9000 számítógép egy programozási hiba következtében úgy véli, hogy a legénység veszélyt jelent a küldetésre, ezért egy kivételével mindannyiukat elpusztítja. Az egyetlen túlélő - noha visszatérésében nem reménykedhet - mégis megpróbálja teljesíteni a küldetést…
A filmet 1968-ban mutatták be. Zenéjét Richard Strauss, ifjabb Johann Strauss és Ligeti György műveinek felhasználásával maga Kubrick állította össze. Kubrick felügyelte a látványterveket is, és a sors (vagy az Akadémia) fintora, hogy a rendező első és egyetlen Oscarját e film vizuális effektusaiért kapta.
Magyar szempontból különösképpen érdekes, hogy Kubrick filmjéhez átvette Ligeti György műveit (Lux aeterna, Atmospheres, Requiem), aki erről nem tudott. Csak a film megjelenése után, amikor néhányan gratuláltak a meglepett zeneszerzőnek, jutott tudomására zenéjének filmes pályafutása. Végül a filmstúdió mindössze 3500 dollárt fizetett a zeneszerzőnek, azonban a zenéje filmes szereplése hozzájárult Ligeti nemzetközi ismertségének növekedéséhez. (Később Kubrick a Ragyogásban is felhasznált Ligeti-zenét.).
A film megjelenítése páratlan, az űrbeli mozgások és az űrbeli látvány teljesen modern hatású. A Föld körül keringő űrbázis a 4K digitális felújításnak köszönhetően visszaadja a 35 mm-es film eredeti látványvilágát. Megfigyelhetjük, hogy Kubrick filmjében évtizedekkel a tényleges megjelenése előtt felbukkan a ma népszerű táblagép, amire később az Apple és Samsung közötti szabadalmi perben is visszautaltak.
Érdekesség, hogy az egész űrbázist irányító mesterséges agyat, a HAL 9000-et eredetileg női számítógépnek szánták és Athena lett volna a neve. (A folytatásban – 2010: A kapcsolat éve – „eredeti” formájában jelenik meg.) Jövő csütörtöktől eredeti hangon, magyar felirattal és régi fényében tündökölve kerül a hazai nézők elé Kubrick lélegzetelállító, filozofikus sci-fi klasszikusa.
