A közalapítvány nevében egy Facebook-bejegyzésben közölte, Lázár szándékosan akadályozza a Sorsok Háza megnyitását azzal, hogy a Miniszterelnökség egy, még 2013 őszén készített „belső munkaanyagot végleges koncepciónak beállítva" hozott nyilvánosságra, illetve küldött szét a zsidó szervezeteknek véleményezésre. A Terror Háza Múzeum főigazgatója azt is felpanaszolta, hogy az anyagon dolgozó munkatársaikat a Miniszterelnökség a mai napig nem fizette ki. Nem gondolhatnak másra, mint hogy a Sorsok Házát a nyilvánosság előtt lejáratni szándékozó akcióról van szó - fogalmazott Schmidt, aki szerint Lázár „talán barátja és újdonsült tanácsadója, a vaskos pártállami múlttal bíró Zoltai Gusztáv sugalmazására rúg fel írásbeli és szóbeli megállapodásokat, megy szembe a kormány határozatával". A zsidó szervezetek vezetőit pedig azzal vádolta, hogy saját politikai hazárd-játszmáikban kezdték felhasználni a múzeumot.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter lapunknak már hétfőn kijelentette, amit azóta a nyilvánosság előtt is elmondott, hogy a Sorsok Háza csak a magyar zsidó közösség és a szakma egyetértésével nyílhat meg. „Vagy velük lesz múzeum vagy nem lesz”. A Mazsihisz a Facebook-bejegyzés nyilvánosságra kerülését követően a Népszavával tudatta, szakmai kérdésként kezeli a Sorsok Háza ügyét, Schmidt Mária megjegyzéseit pedig nem tisztük minősíteni. A múzeum koncepcióját felkérésre véleményezték és nem tagadták, hogy azt szakmailag nem tartják megfelelőnek. Arról viszont pontosan tudtak, hogy a Miniszterelnökségtől véleményezésre megkapott anyag csak javaslat, nem a végleges változat.
Zoltai nem akart reagálni a vádakra. A Népszavának azt mondta, sokáig gondolkodott azon, hogy visszavágjon-e, de arra a következtetésre jutott, hogy most nem szabad nyilvánosan üzennie. A Mazsihisz volt ügyvezető igazgatója, aki tavaly szeptember óta Lázár tanácsadója, hitközségi posztján több alkalommal tiltakozott a Sorsok Háza koncepciója ellen. Tavaly februárban Heisler András Maszihisz elnökkel és Tordai Péterrel, a Budapesti Zsidó Hitközség elnökével Orbán Viktorhoz fordult azt kérve, hogy a józsefvárosi múzeum helyett a magyar-zsidó együttélést bemutató intézményt hozzanak létre, a közösen létrehozott értékeket mutassák be. A levél szerint a zsidó közösség aggodalommal tekint a Sorsok Háza megvalósulására. Zoltai korábban közölte, azt kérik a kormányzattól, hogy az általuk javasolt embereket vegyék be a Sorsok Háza projektbe. Ezt azzal indokolta, hogy nem szeretnék, ha az odalátogatók nem tudnák meg, mi vezetett a holokauszthoz, és ha úgy jönnének ki az intézményből a diákok, hogy a holokauszt csak a németek bűne.
A zsidó közéletben nehezen tudták megemészteni, hogy Zoltai, aki korábban keményen bírálta a kormányt, Lázár tanácsadója lett. Felkérése után többen árulónak nevezték, Heisler pedig kijelentette, „Zoltai Gusztáv romba döntötte egyébként sem makulátlan életművét”. Most viszont, hogy a Sorsok Háza projekt „szülőanyja” megtámadta, ráadásul a Miniszterelnökséget vezető miniszter Schmidt szerint az ő „sugalmazására” a zsidó szervezetek mellé állt, a hitközség a jövőben vélhetően nem ellenséget lát majd benne.
