A Ház ülése reggel 9 órakor kezdődött, a napirend mindössze két pontból állt. Egyebek mellett szó volt az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők (ISAF) műveleteiben, valamint az Európai Unió Közép-afrikai köztársaságbeli, szomáliai és mali műveletében történő részvételről is.
Megújul a többnemzeti kötelékről szóló megállapodás
Expozéjában Hende Csaba honvédelmi miniszter elmondta, a többnemzeti szárazföldi köteléket 1998-ban hozták létre humanitárius és kutató-mentő, békefenntartó és válságkezelési műveletekben előforduló harci feladatok végrehajtására. Időközben szükségessé vált az együttműködést szabályozó megállapodás modernizálása, a törvényjavaslat tárgya a kormányközi megállapodás új változata. Az új megállapodás szélesíti a kötelék tevékenységi körét: a megállapodás hatályba lépése után képesnek kell lennie például az ENSZ, az EU, illetve a NATO által vezetett feladatok végrehajtására - ismertette Hende Csaba. Hozzátette, az új megállapodás meghatározza a kötelék döntéshozó és -előkészítő szerveit, azok összetételét. Kimondja, hogy az olasz a vezető nemzet, és hogy a pénzügyi és logisztikai kérdések rendezését a védelmi minisztériumok közötti megállapodás rendezi.
A többnemzeti szárazföldi kötelékhez más nemzetek is csatlakozhatnak, továbbá lehetőség lesz arra, hogy harmadik nemzetek egyes aktivitásokban ad hoc részt vegyenek - mondta el Hende Csaba. Kijelentette: a kötelékben történő részvétel jelentősen elősegíti a Magyar Honvédség 10 éves stratégiai tervében rögzített telepíthető műveleti dandár kialakítását, továbbá kiváló lehetőséget biztosít a közép- és hosszú távú közös műveleti tervezéshez, modernizációhoz.
Hende: fontosak a katonai missziók
A honvédelmi miniszter szerint a nemzetközi katonai missziókban való részvétel fontos szerepet játszik a Magyar Honvédség életében. Hende Csaba több katonai misszióban való részvételről beszámolva úgy értékelt: ezek fontos eszközt is adnak a mindenkori magyar diplomácia kezébe az ország nemzetközi mozgásterének bővítéséhez, megőrzéséhez. Minden háborús konfliktus, legyen a Föld bármely pontján - kockázati tényező Magyarországnak is, elég a határokra érkező menekültekre gondolni - hangoztatta.
Az Európai Unió szomáliai biztonsági erők kiképzésére irányuló missziójáról (EUTM Szomália) közölte, a március 31-ig szóló mandátum meghosszabbítását készíti elő az EU, annak függvényében hosszabbít majd Magyarország is. A misszió kötelékében legfeljebb tíz magyar katona vehet részt, de az EU-nak négy katona részvételét ajánlották fel - ismertette. Hende Csaba elmondta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa adott mandátumot az EU-nak a Közép-afrikai Köztársaságban végrehajtandó műveletre (EUFOR RCA), melynek elsődleges célja, hogy fenntartsa a békés biztonságos környezetet a fővárosban, Banguiban. A misszió mandátuma március 15-ig szól, a kormány hat magyar katona kiküldetését engedélyezte, jelenleg kettő szolgál a misszióban: egy a görögországi műveletparancsnokságon, egy pedig Banguiban - ismertette a miniszter.
Az ENSZ 2014 áprilisában hagyta jóvá a többdimenziós integrált stabilizációs misszió (MINUSCA) telepítését a Közép-afrikai Köztársaságba - mondta, megjegyezve: ennek a missziónak köszönhetően a későbbiekben az EU kivonja saját misszióját. Hende Csaba közölte: az ENSZ misszió feladata a többi között a civilek védelme, segítségnyújtás a helyi hatóságok számára, az emberi jogok védelme, illetve a leszerelési folyamat támogatása. Hozzátette: a magyar kormány két törzstiszt kiküldését engedélyezte legfeljebb 2015. április 30-ig. Magyarország a műveleti területre 2015 március közepén küldi ki a magyar katonákat - mondta a miniszter, hozzáfűzve azt is: saját hatáskörben két fegyvertelen katonai megfigyelő kiküldetését is engedélyezte.
A honvédelmi tárca vezetője az EU Mali kiképző műveletében (EUTM Mali) való magyar részvételéről közölte, a 2016. május 18-ig tartó misszióban jelenleg hárman szolgálnak, májustól létszámuk ötre emelkedik. Hende Csaba az afganisztáni katonai szerepvállalásról szólva ismertette: az ENSZ még 2001-ben hozta létre a Nemzeti Biztonsági közreműködő Erőt (ISAF), amely január 1-jével adta át helyét a NATO támogató és tanácsadó műveletének, "az eltökélt támogatás műveletének" (RSM). Mint mondta az ISAF-művelet 2014 végig tartó utolsó szakaszában a szövetségi felkérésnek megfelelően Magyarország átalakította szerepvállalását: azon képességeket telepítette, illetve tartotta meg, amelyekre 2015-től is szükség lesz.
MSZP: történelmi mélyponton a költségvetés
Demeter Márta, az MSZP vezérszónoka közölte, pártja támogatja a parlament előtt fekvő honvédelmi beszámolókat, ahogyan a missziókat is kivétel nélkül támogatták. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy történelmi mélypontra csökkent a magyar honvédség költségvetése, amely nem éri el a GDP egy százalékát sem. Mint mondta, elsősorban nem azért szükséges a védelmi költségvetés emelése, mert a NATO elvárja, hanem azért, mert az a magyar emberek érdeke. A szocialista képviselő szólt arról is, reméli, hogy a hivatásos állomány megkapja majd a megígért béremelést. Az ellenzéki politikus szerint a honvédelem ténylegesen nemzeti ügy, amelynek alappillére a nemzeti önerő és a szövetségi együttműködés. Nem kérdés - mondta -, hogy a nemzetközi válságkezelésben megvalósított magyar szerepvállalás Magyarország biztonságát is szolgálja.
