2015. február 17-én a telephelyen túl a Hortobágyba folyó csatornákból vett hét mintát a Greenpeace felkérésére a debreceni Isotoptech munkatársa. A kémiai vizsgálat sajnos azt bizonyítja, hogy több, a helyszínen tárolt, galvániszapra jellemző szennyező anyag a határértékeket meghaladó mennyiségben volt található a csatornák üledékében.
A Greenpeace először 2014 januárjában járt a Hortobágyi Nemzeti Park határában található veszélyeshulladék-tárolónál. Akkor az épület melletti, a területet elhagyó esővíz-elvezető árok üledékéből vett mintát küldte el elemzésre akkreditált laboratóriumba. A mintákban a talajra vonatkozó határértékeket többszörösen meghaladó mennyiségben volt jelen kadmium, ólom, króm és cink.
2015. február Forrás: Greenpeace Hungary
A Földművelésügyi Minisztérium közlésével szemben sajnos több mint egy év elteltével továbbra is lényegében változatlan a helyzet – áll a zöld szervezet jelentésében. A veszélyes anyagok törött, egymásra hányt hordókban találhatóak, megsértve a tárolásra vonatkozó szabályokat. Az összerogyás szélén álló hordóhalmok bármikor leomolhatnak, ami újabb jelentős szennyezést okozhat. Az oldalfal nélküli, romos telepről a szélnek mindössze körülbelül húsz méteren át kell vinnie a por formájú mérgeket, hogy azok az út másik oldalára, a Hortobágyi Nemzeti Park területére jussanak. A szennyezett tározóba védett madarak járnak be, a területen későbbi prédává váló rágcsálók élnek; így a szennyezés az egész táplálékláncba bejuthat. A hatóságok szerint mégsem kerülnek ki szennyezők a tárolóból.
A Greenpeace ezért továbbra is követeli Fazekas Sándor földmüvelésügyi minisztertől, hogy haladéktalanul kezdődjön meg a kármentesítés, akadályozzák meg, hogy a szennyezők kijuthassanak. A csődbe ment, a helyzetért felelős cégtől lefoglalt 24,5 millió forint fedezné a legalapvetőbb feladatokat.
Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője szerint: „Elfogadhatatlan, hogy a világörökség Hortobágyi Nemzeti Park mellett fekvő romos méregraktár felszámolását nem biztosítja a hatóság. A csődbe ment cég helyett senki sem fog intézkedni, ám a kármentesítés halogatásával a szennyezők kijutnak. Így a környezet és a természet károsodásán pár év múlva sokkal több közpénzből kell majd megtisztítani a területet.”
A Greenpeace korábban, a kolontári vörösiszap-katasztrófa kapcsán is többször javasolta, hogy hazánk rendelkezzen a környezeti felelősségről; és a veszélyes anyagokkal, technológiákkal dolgozó cégek hozzanak létre egy alapot, melyből baleset, csőd esetén a szennyezés felszámolható, hogy ne közpénzből kelljen a helyreállítást fizetni. Ezen kezdeményezésünket a kormányzat visszautasította.
