Harmadszor beszélt az izraeli kormányfő a washingtoni kongresszus két háza előtt. Netanjahu sajnálkozását fejezte ki, hogy a Fehér Házzal szembeni tiszteletlenségnek minősítették felszólalását. Obama elnök, Biden alelnök és John Kerry külügyminiszter is távol maradt, s több mint 50 demokrata honatya sem vett részt. Zsúfolásig megtelt azonban a karzat, Netanjahu külön üdvözölte Elie Wiesel Nobel-békedíjas írót, holocaust túlélőt a közönség soraiban.
Netanjahu keményen fogalmazott. Irán nukleáris fegyverei a zsidó állam létét fenyegetik, mutatott rá, hosszan sorolva Teherán bűnlajstromát, egyebek mellett emlékeztetve amerikai diplomaták túszul ejtésére, s a Buenos Aires-i zsidó közösségi központ elleni terrortámadás támogatására. Az izraeli kormányfő szerint az Egyesült Államoknak és Izraelnek közös érdeke, hogy megállítsák a terrorizmust támogató, nem szavahihető Teheránt.
Noha az Obama-kormányzat attól tartott, titkos információkat hozhat nyilvánosságra az izraeli kormányfő, erre nem került sor. Netanjahu alapvetően arra hívta fel a figyelmet: a Hatok és Irán között formálódó megállapodás értelmében az iráni nukleáris infrastruktúra gyakorlatilag érintetlen maradna, még ha befagyasztják is tíz évre nukleáris programját, a centrifugák egy évtized múlva hetek alatt újraindíthatók lennének. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Teherán rakétaprogramja nem is része a megállapodásnak.
„Ez rossz megállapodás, amely kikövezi az utat az iráni atombomba előtt” – mondta Netanjahu, hozzátéve, a szankciók feloldásával Washington a jelenlegi béklyókat is levenné az iráni gazdaságról. Több mint 25-ször állva tapsoltak a 40 perces beszéd alatt, jórészt republikánus honatyák.
Korábban még soha nem fordult elő, hogy a Washingtonba látogató izraeli kormányfőt ne fogadták volna a Fehér Házban. Obama és Netanjahu között egyébként már kezdettől feszült volt a viszony, s Joe Biden is megneheztelt az izraeli miniszterelnökre, amiért alelnökként első izraeli látogatása idejére időzítették új telepépítések bejelentését Jeruzsálemben.
Az Obama-kormányzat ezúttal különösen zokon vette, hogy a republikánus többségű kongresszus az elnök háta mögött szervezte meg a vizitet, Netanjahu pedig annak ellenére elutazott Washingtonba, hogy jól tudta, ezzel pártpolitikai síkra terelte a korábban kétpárti támogatást élvező amerikai-izraeli viszonyt. A Fehér Ház jelezte azt is, Washington nem akar beavatkozni az izraeli választási kampányba.
Netanjahu beszédének előestéjén az amerikai elnök a Reutersnek adott interjúban hangsúlyozta: érzékeny szakaszba jutottak a diplomáciai tárgyalások Teheránnal, de korántsem biztos, hogy sikerül egyezségre jutni. Obama Netanjahut megelőzve közölte: azt várják Irántól, hogy legalább tíz évre fagyassza be nukleáris programját. Korábban Susan Rice, Obama nemzetbiztonsági tanácsadója azt nyilakozta, irreális azt követelni Teherántól, hogy teljesen számolja fel nukleáris iparát.
Az amerikai elnök a Netanjahu-beszéd idején konferenciabeszélgetést tartott több európai uniós vezetővel az ukrajnai válságról. Joe Biden alelnök és John Kerry külügyminiszter külföldi tárgyalásaik miatt nem voltak jelen a beszéden. Biden Guatemalában az illegális bevándorlók helyzetéről tárgyalt. Kerry a svájci Montreux-ban folytatta hétfőn kezdett megbeszéléseit az iráni atomprogramról Mohammad Dzsavad Zariffal.
Az iráni külügyminiszter tegnap úgy nyilatkozott, hogy lehetséges még márciusban tető alá hozni a megállapodást Teherán és a Hatok (az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország) között. A Fars iráni hírügynökség szerint ugyanakkor Zarif már el is utasította Barack Obama felvetését a tíz éves befagyasztásról. „Irán nem fogad el túlzó és illogikus követeléseket” – közölte.