A Magyar Tudományos Akadémia azon az alapon, hogy a kommunizmust mint népelnyomó rendszert "fémjelezte", kiállította róla a megbélyegző bizonyítványt. Pedig ő, ha ismerte volna a sztálini rendszer működését, lehet hogy soha nem lett volna kommunista. Sajnos mindig ez lesz, ha a történelmet és az azt alakító személyeket sablonok szerint osztályozzuk. A kereszténységet aszerint, hogy hány embert irtottak ki a hit nevében, a kommunistákat meg aszerint, hogy a sztálinisták hány embert öltek meg az eszme jegyében. Annak ellenére tiszteljük Schindlert, hogy a náci párt tagja volt, és szeretjük Yves Montand művészetét, pedig egy hithű kommunista volt. Miközben a NER buzgón polgárivá retusálja Horthy rendszerét, el akarja feledtetni a fehérterrort, a holokausztot, a Hain Péter verőlegényei által agyonvert kommunista Rózsa Ferencet. Lassan a feledés homályába merül, hogy 1956 után hány kommunistát végeztek ki "ellenforradalmi" cselekmények miatt. Egyebek mellett Nagy Imrét, aki az
MKP alapító tagja is volt, és soha nem zárták ki hivatalosan e pártból. Nem mellesleg iratokat találtak az NKVD-s múltjáról és az 50-es évek elején ő irányította a parasztságot sanyargató begyűjtési rendszert. És mégis az egyik nemzeti hősünk. Ságvári Endre egy fiatal ember volt, aki fellépett a náci Németországot egyre jobban kiszolgáló, elnyomó, verőembereket alkalmazó Horthy-rezsim ellen, aki a háború és a fasizmus ellen küzdött, és aki tudva, hogy elfogása esetén milyen sors vár rá a kínzókamrákban, tűzharcot vívott az elfogására kiküldött csendőr nyomozókkal. Ez még akkor is így van, ha utóbb az őt lelövő egyik csendőrt a magyar bíróság felmentette, mondván, hogy a fegyverhasználat jogszerű volt...