A Buda Regionális Bank, a Dél-Dunántúli Regionális Bank, a Dél-Dunántúli Takarék Bank, valamint az Észak-magyarországi Regionális Bank ügyfelei egyenként legfeljebb 100 ezer eurónak megfelelő összeget, azaz legfeljebb 30 millió 461 ezer forint kártalanítást kaphatnak az OBA-tól, függetlenül attól, hogy magánszemélyről vagy vállalkozásról van szó.
Az érintett bankok betéteseinek nincs teendőjük, a kártalanítást automatikusan megkapják az OBA-tól, amely a betéteseket a következő napokban levélben fogja értesíteni. A kártalanítással kapcsolatos információk megtalálhatóak lesznek az országos, valamint a fiókhálózat által érintett megyei napilapokban, emellett az ügyfelek éjjel-nappal hívhatják az OBA telefonos ügyfélszolgálatát a 06-40-918-918-as kedvezményes tarifájú kék számon.
Tóth István, az OBA kommunikációs vezetője az MTI-nek elmondta: az alap e héten csütörtök-péntekre összesíti, hogy hány érintett ügyfél van, és mekkora a követelésük.
Az OBA közleménye szerint a százezer forintig terjedő kártalanítási összeget házhoz viszi majd a Magyar Posta, az efölötti összegekről pedig értesítést kapnak a betétesek, amelyből tájékozódhatnak az átvétel módjáról.
Magánszemélyek a 100 ezer és 2,5 millió forint közötti kártalanítási összeget postahivatalokban, a 2,5 és 5 millió forint közötti összeget OBA Betétbiztosítási Kártyával OTP bankfiókban vagy bankautomatából, illetve postán vehetik majd át. Ötmillió forint felett az OBA által megnevezett takarékszövetkezeti fiókban rendelkezhetnek az ügyfelek a kártalanítási összegről, ez lehet betétlekötés, átutalás vagy készpénzfelvétel.
Jogi személyek, egyéb szervezetek és az egyéni vállalkozók összeghatártól függetlenül a kifizetési elszámolásban megjelölt takarékszövetkezeti fiókban vehetik majd fel a kártalanítás összegét.
Varga: három évente kell ellenőrizni a befektetési vállalkozásokat
A nemzetgazdasági miniszter kedd reggel a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában arról is beszélt hogy a jegybankkal közösen előkészítés alatt lévő törvénymódosítás kiterjed az értékpapírszámlákra, az ellenőrzésre, a felügyeleti munka szigorítására.
Elmondta: a javaslat változást hoz abban, hogy az értékpapírszámlákhoz kapcsolódó pénzforgalmi számlák használata mire korlátozódjék, azokat csak az értékpapírműveletekhez lehessen felhasználni, és egyéb pénzforgalomra, például közüzemi díjak kifizetésére ne. Ezzel szeretnék garantálni, hogy a jövőben ne forduljon elő olyan helyzet, amikor emberek a közüzemi díjakat sem tudják kifizetni, mert befagyott a számlájuk az érintett pénzintézeteknél.
Megírtuk: hétfőn visszavonta a DRB bankcsoporthoz tartozó kisbankok tevékenységi engedélyét a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Stabilitási Tanácsa, ezzel megpecsételte a pénzintézetek sorsát. A Buda-Cash Brókerház Zrt. érdekkörébe tartozó DRB-csoport tagjai (ÉRB, BRB és DDB Bank) sorsa a végelszámolás lesz. Erre a lépésre azért került sor, mert a kisbankok eszközeinek értéke nem nyújt fedezetet a velük szembeni követelések teljesítésére. Sőt, mivel a Buda-Cash Brókerház Zrt. súlyos, bankonként tízmilliárdos nagyságrendű összegekkel nem tud elszámolni, a hitelintézetek saját tőkéje is negatívvá vált.
A Buda-Cash-ügy miatt nehéz helyzetben került önkormányzatok egy részének helyzete is könnyebbé válhat, mert a több, mint 80 érintett közül 67 kap összesen mintegy 245 millió forintot rendkívüli támogatásként. Ez az összeg - mint Tállai András parlamenti államtitkár közölte -, a működőképességükhöz, illetve az önkormányzatoknál dolgozó közalkalmazottak, közfoglalkoztatottak bérének, valamint a segélyeknek a kifizetéséhez szükséges. A brókerházhoz kötődő bankcsoport bedőlése körülbelül 150 ezer embert érint.
