A parlament 130 igen szavazattal, 62 nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadta el Seszták Miklós fejlesztési miniszter javaslatát, amelynek egy része a beruházással kapcsolatos jogi, foglalkoztatási és adat-hozzáférési rendelkezéseket tartalmaz, míg további, hosszabb fele elsősorban az atomenergiáról szóló jogszabályt módosítja a biztonságosabb atomenergia-felhasználásra hivatkozva.
A tárcavezető eredeti, tavaly december elején beterjesztett indítványában 15 évre kezdeményezte titkosítani a szerződéses és döntés-előkészítő adatokat, a törvényalkotási bizottság azonban pénteken, kormánypárti tagjainak szavazataival, az időtartam megduplázását javasolta. Seszták Miklós korábban a titkosítással összefüggésben megjegyezte, hogy az a hatósági eljárásra nem vonatkozik.
A parlament mostani döntése értelmében a bővítésben csak olyan gazdasági társaság vehet részt, amely rendelkezik úgynevezett telephely-biztonsági tanúsítvánnyal, amelyet a Nemzeti Biztonsági Felügyelet állít ki. Seszták Miklós szerint ez garantálja, hogy ne kerüljenek illetéktelen kezekbe műszaki és egyéb dokumentációk. A miniszter indoklásában kitért arra is, hogy a bővítéssel kapcsolatban nem a jelenlegi hatósági eljárási szabályok gyorsítása a fő szempont, hanem a biztonság. Ezt a célt szolgálják például az atomenergia-törvényt érintő módosítások, amelyek egyebek mellett kimondják, hogy az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) láthatja el a bővítés építésügyi hatósági feladatait, továbbá nagyobb hatáskört kap a sugárvédelem, sugárbiztonság és sugáregészségügy hatósági felügyeletében is.
A tárcavezető előterjesztésében emlékeztetett, a paksi bővítés elvi lehetőségét egy 2009-ben elfogadott országgyűlési határozat teremtette meg, majd a magyar és az orosz kormány 2014 januárjában nemzetközi egyezményt kötött két új atomerőművi blokk létrehozásáról, amit röviddel később az előző parlament is jóváhagyott. A paksi bővítés az ezen egyezmény alapján létrejövő megvalósítási megállapodások alapján történhet meg, a beruházás fővállalkozója az orosz állami atomenergiai vállalat, a Roszatom lesz.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábbi tájékoztatása alapján Magyarország 10 milliárd eurós kerettel rendelkező, sávosan, 3,95-4,95 százalék között kamatozó hitelt vesz fel Oroszországtól a paksi bővítésre. A hitel visszafizetését 2025-ben kell megkezdeni, és 21 évig tart, de előtörleszthető. A meglévő négy paksi atomerőművi blokk várhatóan 2032-37-ig működhet.
Az MSZP szerint A Fidesz ma bűnszervezet módjára megszavazta a paksi beruházás 30 éves titkosítását, vagyis a Magyarország történetének legnagyobb korrupciós ügyét megalapozó és az azt eltusoló törvényt. Az elfogadott javaslat szakértői becslések szerint minimum 4-500 milliárd forint közpénz lenyúlását teszi lehetővé. A paksi beruházás titkosításával a Fidesz-frakció kiérdemelte a minden idők legkorruptabb képviselőcsoportja címet. Az ingatlankirály Rogán Antalnak és társainak ezért nem hazudozni és vádaskodni kellene, hanem csöndben számolni a napokat, mert nemsokára eljön a számonkérés ideje - írta a szocialista párt közleményében.
Az Együtt szerint a parlament alaptörvény ellenes döntést hozott, amikor harminc évre titkosította a paksi erőmű bővítésének egyes részleteit - mondta keddi, budapesti sajtótájékoztatóján Szelényi Zsuzsanna. Hangsúlyozta, hogy a magyar állampolgároknak joguk van tudni, mire költik a pénzüket. Kiemelte, hogy rendelkezésre állnak azok a törvények, amelyek alapján a beruházás biztonságpolitikai szempontból fontos részleteket titokban lehetne tartani. Véleménye szerint a titkosítás oka "egy hatalmas korrupciós kockázat", ugyanis a szakértők szerint egy ilyen volumenű beruházás során "a jelenlegi szokások szerint" akár 500 milliárd forintot is el lehet lopni.
Az LMP triplán törvényellenesnek tartja a paksi beruházással kapcsolatos titkosítást, ezért az államfőhöz, az Alkotmánybírósághoz és az ombudsmanhoz fordul. Szél Bernadett, az ellenzéki párt társelnöke keddi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az aznap elfogadott törvény sérti a környezeti adatok nyilvánosságáról szóló egyezményt, az alaptörvényt és infotörvény-ellenes. Megjegyezte: azon képviselők nagy része, akik megszavazták a törvényt, már lesz aktív képviselő 30 év múlva, amikor megtudhatók a részletek. Az országgyűlési képviselő álláspontja szerint nem igaz az a kormányzati kommunikáció, miszerint európai norma a titkosítás. Francia, finn és brit példát hozott arra, hogy másutt alapvető kérdésekre nyilvános adatok állnak rendelkezésre. Szél Bernadett úgy értékelte: azzal, hogy minden titkos, nem lehet megálljt parancsolni a korrupciónak.
A Demokratikus Koalíció véleménye szerint a következő kormánynak fel kell oldania a paksi erőmű bővítéséhez kapcsolódó, harminc évre titkosított adatokat - reagált a parlament keddi döntésre budapesti sajtótájékoztatóján a párt alelnöke. Varju László közölte: a kormány a kezdetektől fogva titkolózik az ügyben. Hangsúlyozta, jelenleg azt sem lehet tudni, hogy a beruházás befejezésétől vagy a szerződés teljesülésének a végétől titkosítják harminc évre az adatokat. Szavai szerint a döntés így akár "hatvan-száz évre" is szólhat. A beruházás nagyságrendjét bíráló független képviselő kijelentette, az orosz hitel olyan elkötelezettséggel járhat, amelyek Magyarország számára komoly kockázatokat jelenthetnek. Az Orbán-kormány nemcsak Magyarország érdekeit, hanem Európát is elárulja, miközben az európai egységet fenyegető "háborús agresszorral köt üzletet" - jelentette ki.
A Párbeszéd Magyarországért szerint a paksi beruházás 30 évre történő titkosításáról szóló döntéssel a kormány egy "gigantikus lopás törvényesítését és a lebukás elodázását akarta elérni". Erről Szabó Tímea, az ellenzéki párt társelnöke beszélt kedden sajtótájékoztatón. Kijelentette: a PM azt üzeni Orbán Viktor miniszterelnöknek és a Fidesz frakciójának, hogy "nem fogják elkerülni a börtönt" a titkosítással. A független képviselő szerint a titkosítás egyaránt ütközik a magyar alaptörvénnyel és a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, valamint a nyilvánosság részvételéről is szóló aarhusi egyezménnyel. Ezért a PM levelet küldött Áder János köztársasági elnöknek, akitől azt kérte, hogy ne írja alá a törvényt. Egyúttal Székely Lászlót, az alapvető jogok biztosát arra kérik, hogy kezdeményezzen alkotmányossági felülvizsgálatot az ügyben - tette hozzá.
A Liberálisok elfogadhatatlannak tartja a paksi beruházás egyes adatainak 30 évre szóló titkosításáról szóló törvényt. Fodor Gábor független országgyűlési képviselő, az ellenzéki párt elnöke keddi sajtótájékoztatóján magát a paksi bővítést is szükségtelennek minősítette. Bírálta, hogy a kormány mérlegelheti, milyen üzleti, műszaki, technológiai adatok kerülnek be abba a körbe, amelyek nem közérdekűek. Álláspontja szerint a kormány a titkosítással lényegében bebizonyította, hogy valami nincs rendben a beruházás körül.
20 millió az alkoholok jövedéki biztosítéka
Húszmillió forintra csökken az alkoholok jövedéki biztosítéka, miután az Országgyűlés kedden elfogadta a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János és parlamenti államtitkára, L. Simon László erre vonatkozó törvényjavaslatát. A két fideszes politikus előterjesztését 157 igen szavazattal, 8 nem ellenében, 29 tartózkodás mellett hagyta jóvá a Ház.
A törvénymódosítás alapján az alkoholtermékek, a sör, a bor, a pezsgő és a köztes alkoholtermékek jövedéki biztosítéka az idén 20 millió forint lesz. Ez a tavaly hatályos 22 millió forintos jövedéki biztosíték "nagymértékű, közel 10 százalékos csökkentése" - írta indoklásában Lázár János és L. Simon László.
Megszakítják a tárgyalást
Tárgyalási szünetet tart a parlament kedd délután, hogy a képviselők részt vehessenek Horvay János Kossuth Lajos-emlékművének ünnepélyes újraavatásán. A szünetet a jobbikos Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke kezdeményezte, és azt a frakciók nevében felszólalók támogatták.
A parlament végül 181 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett döntött a tárgyalási szünetről. A Ház az emlékműavatás után folytatja munkáját. A Kossuth Lajos-emlékmű 14 órakor tartandó ünnepélyes újraavatásán a Kossuth téren Áder János köztársasági elnök mond avatóbeszédet. A szoborcsoportot az államfő és Kövér László házelnök leplezi le.
Földi László (KDNP) az 1848-49-es szabadságharc közelgő évfordulója kapcsán emlékezett meg a ceglédi Kossuth-kultuszról. Beszélt arról is, hogy nemcsak Kossuth Lajosra kell emlékezni, hanem vállalni kell a 20. század események felelevenítését. Emlékeztetett arra, hogy a második világháború idején Cegléden volt Közép-Európa legnagyobb fogolytábora, ahonnan 1945-ben a Szovjetunióba internálták az embereket kényszermunkára. Hozzátette: ezért nyilvánította a kormány 2015-öt a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások évévé.
Összeállításunk a következő oldalon folytatódik a reklámadóval!
