Számos szabálytalanságot tárt fel a hallgatói juttatások vizsgálatakor egyes ösztöndíjak odaítélésével kapcsolatban a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) - írta hétfői számában a Magyar Nemzet. A lap információi szerint az egyetem 2009-2012 közötti gazdálkodásával kapcsolatos ellenőrzés fényt derített arra, hogy tudományos ösztöndíjakat nem az előírásoknak megfelelően - vagyis pályázati úton - ítélték oda, közéleti ösztöndíjakat pedig több esetben is a jogtudományi kar alapítványának számlájára utalták, vagy rendezvényszervezésre fordították.
A lap szerint előfordult, hogy a diákoknak járó tudományos ösztöndíjkeretből inkább oktatókat fizettek, két HÖK-ös tisztségviselőt pedig úgy részesítettek ösztöndíjban, hogy a pályázat célja valójában a gólyatábori költségek támogatása volt. Az ösztöndíjak sem mutatkoztak arányosnak: egyes hallgatók csak néhány ezer forintot, mások akár másfél milliót is kaptak a Kehi vizsgálata szerint, amely rámutatott arra is, hogy az ELTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzata (EHÖK) - amely éves szinten mintegy 110 millió forintnyi, működéséhez nyújtott támogatásról dönt - a vizsgálatkor gazdálkodási szabályzat nélkül működött, és az egyetemi belső ellenőrzés sem vizsgálta tevékenységét. Ennek ellenére a támogatást igazoltan a működés költségeire fordították, az egyetem pedig - a folyamatos megszorítások ellenére - kiegyensúlyozott gazdálkodást tudott folytatni.
Az ELTE mellett a Kehi - szinte párhuzamosan az Állami Számvevőszékkel (ÁSZ) - valamennyi nagyobb állami felsőoktatási intézmény gazdálkodását is vizsgálta: tavaly a Budapesti Corvinus Egyetemről (BCE) és a Nyíregyházi Főiskoláról (NYF) is elmarasztaló jelentést publikáltak. Megállapításaik szerint a BCE olyan dolgozókat foglalkoztatott, akik korábban már milliós végkielégítéssel távoztak az intézményből, az egyik kollégium üzemeltetését pedig olyan cégre bízták, amely a gondnoki tevékenységen kívül minden más munkát alvállalkozóknak adott át - a gondnoki munkát pedig a cég ügyvezetője látta el havi 1,4 millió forintért. A NYF-vizsgálat arra jutott, hogy az iskola HÖK-tisztviselői "célprémium", "jutalom" és "karácsony" jogcímeken is kaptak ösztöndíjakat, amelyek egy főre eső összege akár a 880 ezer forintot is elérhette.
A vizsgálatról a BCE rektora kezdetben nem akart nyilatkozni, ám néhány hónappal később közleményben tudatták: a jelentéshez "az egyetem észrevételeket tett", valamint "intézkedési tervet" is készítettek, melynek végrehajtásáért "az egyetem rektora és kancellárja közösen vállal felelősséget". Hasonlóan nyilatkozott a napokban a NYF rektora, aki a szon.hu-nak elmondta: a főiskolán "azok a típushibák fordultak elő, mint több más felsőoktatási intézményben", ezek javítására intézkedési tervet készítenek, ám "ez már a kancelláriai rendszer keretén belül történik meg".
A felsőoktatási intézmények duplán ellenőrzésével - a Kehi és az ÁSZ szinte már versenyeznek egymással, ki mit derít ki előbb - és a feltárt működési hibákkal és szabálytalanságokkal a kormány nyilvánvalóan azt szeretné nyomatékosítani, hogy égető szükség van a kormányközeli kancellárok jelenlétére a felsőoktatásban. Palkovics László felsőoktatási államtitkár úgy nyilatkozott: a kancellári rendszer bevezetésével jelentős javulás érhető el, hiszen "egy rektorral nem szükségszerű elvárás az, hogy az intézmény gazdálkodásának minden elemét részleteiben ismerje, a kancellárok esetén ez inkább elvárás".
Ennek fényében szerettük volna megtudni az ELTE frissen kinevezett kancellárjától, Scheuer Gyulától, hogy ők megkapták-e a Kehi részletes jelentését, illetve milyen intézkedések várhatóak a hibák korrigálásával kapcsolatban, kérdéseinkre közleményben kaptunk választ.
