Szétszakítja Magyarországot az orbáni politika, amelynek már csak az elit számít. Ezt Korózs Lajos, az Országgyűlés népjóléti bizottságának szocialista alelnöke mondta tegnap, az új szociális rendszert minősítve. Az ellenzéki politikus arra emlékeztetett, hogy március elsején megszűnt a méltányossági ápolási díj, a méltányosságból adható közgyógyellátás, a rendszeres szociális segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás és az önkormányzati segély. Korózs szerint Orbán Viktor nyomor alapú társadalmat épít, hiszen ma Magyarországon százezrek éheznek, milliók nyomorognak és a népesség fele a létminimum alatt él. A megszűnő juttatások csaknem egymillió embertől veszik el a viszonylagos biztonságot, közöttük sok olyan családtól, amelyben a szülők dolgoznak, csak a munkájukért kapott bérből képtelenek megélni.
Tegnap átalakult a szociális támogatási rendszer, amire a Fidesz szerint azért volt szükség, hogy elejét vegyék a "segélyekkel való visszaélésnek", illetve, hogy minél többen vállaljanak munkát. Több segélyezési forma már nem létezik, de aki mégis szeretne valamilyen segítséget kapni, az mostantól a járásokhoz, illetve a helyi önkormányzatokhoz fordulhat. Előbbiektől a jövedelemkompenzáló, míg utóbbiaktól a kiadáskompenzáló támogatások igényelhetők. A járási hivatalok az állami költségvetés terhére adják a foglalkoztatást helyettesítő támogatást, ami a korábbi szociális segélyt váltja fel, és azoknak jár, akiknek nem jut közmunka. A járások adják az úgynevezett egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatást, az időskorúak járadékát, az ápolási díjat és az alanyi közgyógyellátást. Azt, hogy ezekre a járásoktól kapható segélyekre kik jogosultak, országosan egységes elvek alapján döntenek.
Fekete vasárnap után vannak a rászorulók: újabb szociális megszorítások léptek életbe FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A többi támogatásról helyben az önkormányzatok döntenek, saját jó szándékuk, valamint anyagi lehetőségeik alapján. A szociális törvényben csak azt írták elő, hogy átmeneti vészhelyzet esetére krízissegélyt kell biztosítani. A helyi adóbevétellel rendelkező településeknek saját forrásból kell megoldaniuk a segélyezést, de a szegény önkormányzatok kaphatnak pénzt az államtól, a költségvetésben erre 30,1 milliárd forintot különítettek el. Ellenzéki politikusok azonban tartanak attól, hogy ebből elsősorban a Fideszhez lojális önkormányzatok kaphatnak majd.
A XIII. kerület szocialista vezetése az idén 588 millió forintot költ a rászorulók támogatására, Zuglóban pedig Karácsony Gergely PM-es polgármester javaslatára minimumjövedelmet vezetnek be. Az ellenzéki irányítású településeken hozzájárulnak a lakhatás költségeihez, feltéve, hogy van elég adóbevételük. Az új szociális rendszert viszont elutasítják, mert az az alsó középosztály tagjait is méltatlan helyzetbe hozza. A Fidesz ünnepli a törvényt, amely véleményük szerint lehetetlenné teszi a visszaéléseket. A kormánypárt szerint a felelős önkormányzatok felkészültek a változásra és egyetlen rászoruló sem marad ellátás nélkül.
Ellenzéki polgármesterek arra hívták fel a figyelmet, hogy mekkora gondot fog okozni a méltányossági ápolási díj megszűnése. Azok, akik eddig ebben részesültek, a jövőben nemhogy egy fillér támogatást nem kapnak, de az ápolással töltött évek sem számítanak majd bele a szolgálati időbe a nyugdíj meghatározásánál, és még a saját egészségbiztosítását is fizetniük kell. Az önkormányzat ugyan adhat segítséget, a havi 6810 forint egészségügyi szolgáltatási díjat azonban nem fizeti, ahogy a szolgálati időt sem tudják elismertetni. A méltányossági ápolási díj összege 23 600 forint volt.
A kormány azt hirdeti, hogy segély helyett munkát akar adni, a DK azonban úgy értesült, hogy közmunkaprogramra csak augusztus 31-ig lehet jelentkezni.