Első körben - fogyatkozó létszámuk ellenére is - mintegy 150-160 ezer betéti és közkereseti társaságot érinthet az rendelkezés, miszerint a Ptk. 2013-as hatálybalépését követő első létesítő okirat módosítással egyidejűleg annak tartalmát a Ptk rendelkezéseivel összhangba kell hozni. Ez így minden cégre, általánosságban vonatkozik, ám a betéti társaságok ennek legkésőbb idén március 15-ig kötelesek eleget tenni. A kft-k még egy év haladékot kaptak, a szövetkezeteknek pedig idén, az év közepéig kell áttekintetniük, hogy az alapító szerződés mindenben megfelel-e az új Ptk-nak.
A sok cégvezetőhöz az alapinformáció sem jutott el, aki pedig tudott róla, az abban tanácstalan, hogy ez miként vonatkozik rá. A probléma gyökere, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) a Ptk. része lett, amely más paragrafusokban, más fogalmakkal rendelkezik a társaságokról. Lapunknak nyilatkozó cégjogász úgy véli, sokakra mégsem vonatkozik majd a - legalábbis a szoros március 15-i - kötelező kiigazítás. Nem kell ugyanis új alapító okiratot szerkeszteni – ha egyébként más változások miatt nem lenne szükséges –, csak azért, mert az általános utalást tartalmaz a korábban hatályos Gt.-re, vagy a vezető tisztségviselőt nem ügyvezetőnek, hanem üzletvezetőnek, vagy képviselőnek nevezi és egyéb pontokban sem ütközik a Ptk-val. Más a helyzet, ha például konkrét utalás található a Gt. valamelyik paragrafusára, amelyik az új Ptk. megjelenésével hatályát vesztette.
Azt, hogy a módosítás szükséges-e vagy sem, teljes magabiztossággal csak egy cégjogban jártas ügyvéd döntheti el, így ez a lépés, még ha pénzbe is kerül, nem spórolható meg. Különösen, ha tudjuk, hogy a módosítás elmulasztása miatt kiszabható büntetés 50 ezer forinttal kezdődik és majd egymillió forintnál végződik. Március 15-ig a bt-nek a "házon belüli" változtatást kell megcsinálnia, a cégbíróságra április 14-ig kell beérkeznie az ügyvég által készített okiratnak. Egyes jogászok szerint teljesen felesleges, pénz és időpocsékolás az alapító okiratok határidőhöz kötött felülvizsgálata, elegendő lett volna az első módosítás időpontjához kötni azt.
A vállalkozások a tevékenységükre vonatkozó szabályok változását úgy-ahogy követik, ám többségüktől az ilyen jogszabályi megfeleltetés távol áll. Joggal vetették fel lapunknak, hogy miért nem kaptak időben tájékoztatást minderről a kereskedelmi és iparkamaráktól, ez elvárható lett volna, ha a kötelező tagság címén kötelező hozzájárulást kell fizetnie minden vállalkozásnak.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Népszavának elmondta, ha gazdaságban szabályváltozás történik, például áfa emelés, vagy új adónem bevezetése, akkor nem feltétlenül a kamarák kötelezettsége, hogy ezekről tájékoztassa a vállalkozókat. A kamara elnöke még hozzátette, a területi szervezetek honlapján is minden bizonnyal olvashatók a különböző jogi változások.
Igyekeztünk fellelni a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) honlapján a társasági szerződések módosításával kapcsolatos tájékoztatást, de nem sikerült. A Népszava megkereste a BKIK-t, ahol Nagyiványi Szabolcs főtitkárhelyettes arról tájékoztatott, hogy az aktualitások, hírek, tájékoztatások kiküldése - általában elektronikus úton -, belső ütemezés szerint történik, jellemzően az esetleges határidő közeledte, vagy jogszabályváltozás hatályba lépésének időpontja, esetleg egy rendezvény időpontja alapján. A főtitkárhelyettes azt is jelezte, az alapítói szerződések módosításával kapcsolatos felhívást a hét elején küldik ki az érintetteknek. Jogi segítségnyújtásra azonban nem számíthatnak a vállalkozások, mert ez egy kötelező jogi képviselettel járó eljárás, és a kamara ilyen tevékenységet nem végezhet - magyarázta a főtitkárhelyettes.