Közös gondolkodásra kérte tegnap az Európai Unió és Magyarország közös jövőjéről és új dilemmáiról szervezett tanácskozás résztvevőit Ujhelyi István, az MSZP alelnöke, EP-képviselője és Lendvai Ildikó, a Deák Ferenc Kör egyik alapítója. Ujhelyi szerint ugyanis a Helsinki záróokmány 1975-ös aláírása óta nem volt olyan rossz a magyar politika megítélése, mint most. Vitaindítójában Ujhelyi közölte, uniópárti, de az EU körülményeit illetően van ok a szkepszisre. Szerinte a gazdasági-pénzügyi válság kezelhető, még a szociális is az, "de a lelki válságot már sokkal nehezebb kezelni". A képviselő úgy gondolja, meg lehetne és kellene akadályozni a fiatalok munkanélküliségét, a társadalmi válságot, azt, hogy Európa a "béke szigete helyett a békétlenség szigete legyen". Az uniót lomhának nevezte, amelyik lemaradni látszik a nagyhatalmak versenyében és nincs ereje ahhoz, hogy "kivédje azt a politikusi magatartást, amely belülről bomlasztja az uniót".
Ujhelyi vitairatot készített, amelyben meghatározta, miben gondolkodnak másképp, mint az Orbán-rezsim. A dokumentumot, amely egyebek között kiemeli, hogy Magyarország az elmúlt tíz év egyértelmű nyertese, mert a határok és piacok megnyitása mellett a csatlakozásunk óta eltelt tíz évben fejenként csaknem félmillió forint támogatás érkezett. A vitairat szerint az uniónak két kiemelten fontos problémára kell választ találni: egyrészt a munkanélküliségre, azon belül is az ifjúsági munkanélküliségre és az ehhez kapcsolódó gazdasági kényszer-emigrációra, másrészt a harmadik országokból érkező bevándorlás okozta szociális feszültségekre, az ennek mentén megjelenő idegengyűlöletre, valamint a szélsőjobboldali politikai erők erre alapuló veszélyes térnyerésére. Az MSZP alelnöke elmondta, hogy a dokumentumot az Európai Szocialisták Pártja júniusi budapesti kongresszusára készítette és a tegnapi vitán elhangzottakkal együtt a küldöttek figyelmébe fogja ajánlani.
A politikus az eszmecserére meghívta mások mellett Krekó Pétert, a Political Capital igazgatóját, aki február elején, az Új szerződést Európának című tanulmány bemutatásakor Ujhelyi számára is meglepő adatokkal támasztotta alá, hogy még az unióval szemben kételyeket megfogalmazó magyarok sem akarnak kilépni a szövetségből, és a politikusoknak nem kell óvatosnak lenniük, amikor az együttműködés mélyítéséről beszélnek, mert sokan még a közös hadsereget sem utasítanák el. Krekó arról beszélt, hogy az utóbbi időben az emberek bizakodóbbak lettek az EU-val kapcsolatban és az iskolázottak már tudják, milyen pénzek érkeznek a közösségtől.
Gazdasági menekültek nincsenek - ezt már Sík Endre az ELTE professzora, a TÁRKI vezető kutatója mondta, amikor Tamás Pállal, a Corvinus Egyetem és a Lomonoszov Egyetem tanárával, illetve Dérer Miklós kül- és biztonságpolitikai elemzővel, a Magyar Atlanti Tanács volt főtitkárával az uniós kihívásokról, a lehetséges magyar válaszokról beszéltek. Sík szerint a migrációval foglalkozni kell, a megoldással kapcsolatban lehetnek javaslataink, de ez most Magyarországon túl hangosan kezelt jelenség. Furcsának nevezte, hogy a koszovói menekülteket Győrben fogják el tömegesen. Ez a migráció nem magyar ügy, de az sem, hogyan bánnak a hatóságok a menekültekkel.
Tamás Pál közölte, Nyugat-Európának szüksége van bevándorlókra, különösen a képzett emberekre. Németországban annyi albán él, hogy saját napilapjuk is van. Koszovót az unió "csinálta" és mert Koszovóban nem lehet megélni, ezért ebben az ügyben közös az EU felelőssége - mondta.
Alaptalanul bezárkózó magatartásra vall Dérer Miklós szerint rendészeti kérdést csinálni a menekültekből. A szakember elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány kijelenti: Magyarország megtelt, miközben részben a határon túli magyarokkal akarja a demográfiai gondokat enyhíteni. Másutt sem feltétlenül szeretik a menekülteket, de olyan durván, mint nálunk nem bánnak velük - tette hozzá az elemző.
