A jövő héten megkezdődhet a legrégebbi magántulajdonban lévő értékpapír-kereskedő cég, a Buda-Cash Brókerház Zrt. érdekkörébe tartozó DRB Bank felszámolása. Ez az egyébként sajnálatos hír az ügyfelek szempontjából kedvező, mert például azok, akiknek ennél a bankcsoportnál volt vállalkozói számlájuk, az eljárás megindulása után akadálytalanul bankot válthatnak. Úgy tűnik, a pórul járt ügyfelek is beletörődtek abba, hogy egyenlőre 60 ezer forintnál nagyobb összeghez egyelőre nem jutnak: tegnap a regionális pénzintézet fiókjaiban már nem volt feltűnően nagy számú ügyfél.
Mint beszámoltunk róla, az MNB törvénymódosítást kezdeményez a felügyeleti keretrendszer szigorítására. Ennek szükségességét aligha vitatja bárki is. A jelenlegi ellenőrzési rendszer több lépcsőből áll. A befektetési vállalkozásoknak naponta kell adatot szolgáltatniuk tevékenységükről. Emellett létezik az ötévente megtartott, átfogó ellenőrzés is. Azonban ez korántsem jelenti azt - mondta egy pénzügyi szakértő, hogy fél évtizedig kontroll nélkül tevékenykednek a brókerek, ugyanis a gyanús jelekre a felügyelet általában felfigyel. (A korszerű pénz- és tőkepiac kialakulása óta volt, amikor 3 évenként tartottak átfogó ellenőrzést, de akadt olyan időszak is, amikor csak a kockázat alapú felügyeleti rendszer működött - ilyenre van példa az adóhatóságnál is, - és csak akkor vizsgálódtak, ha a befektetési szolgáltató tevékenységében benne rejlett a kockázat. Ez a rendszer azonban nem vált be.)
Megsértette a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényt a Bak és Vidéke Takarékszövetkezet - írta az MNB határozatában. A jegybank 3,8 millió forint összegű bírság megfizetésére is kötelezte a pénzintézetet.
A Buda-Cash-nél az utolsó átfogó felügyeleti vizsgálat 2010 májusában zajlott le, különösebb elmarasztalás nélkül. Megtudtuk, hogy azóta látszólag szabályszerűen működött a brókerház, aminek az lehetett az oka, hogy egyaránt meghamisították a már említett napi adatszolgáltatást a jegybank, a Központi Elszámolóház és Értéktár (Keler) és a letétkezelő számára. Azonban az utóbbi időben a társasághoz köthető bankcsoportnál szokatlan értékpapír-ügyleteket észleltek. (Ennek részleteiről az illetékesek nem kívánnak részleteket elmondani.)
Kiderült, nem önfeljelentés alapján indult eljárás a Buda-Cash brókercéggel szemben, viszont az igaz, hogy a korábban elhangzott 100 milliárd forintnak csak egy kisebb része tűnt el a Buda-Cash ügyfelek számláiról. Nagyjából 60-65 milliárd forinttal a DRB bankcsoport felé nem tud elszámolni a brókercég, reagált a lapértesülések Windish László. A korábban tervezetthez képest ezért hozták előre a vizsgálatot a brókercégnél, miután az első napon rábukkantak a visszásságokra, s az MNB-alelnök szerint azonnal kármentő intézkedéseket hoztak. Ugyanakkor Windisch politikai indíttatásúnak tartja az MNB szerepét számon kérő nyilatkozatokat, hiszen – álláspontja szerint – éppen a jegybank volt az, amely az első adandó alkalommal felszínre hozta a visszaéléseket. Az alelnök úgy vélte, téves és rosszindulatú hírek jelentek meg a sajtó egy részében arra vonatkozóan, hogy az MNB korábbi témavizsgálata miért nem tárt fel szabálytalanságokat. Egy ilyen "téves és rossz indulatú" véleményt érdemes idézni. Pápa Levente, az Együtt alelnöke - több éves banki tapasztalattal a háta mögött - arra utalva, hogy a kormánypárt szerint nem megfelelő a befektetési szolgáltatók ellenőrzési rendszere, ezt írta blogjában: "A Fidesz 2010 óta notóriusan minden törvényt, jogszabályt, alkotmányt megváltoztatott. (..) Ezek után arra hivatkoznak, hogy egy 2009-ben (!) hozott jogszabály alapján csak 5 évente kell ellenőrizni a brókercégeket? (...) Közel 5 év kormányzás után, amikor egyértelműen a Fidesz-kormány felelős a pénz- és tőkepiacok szabályozásáért és felügyeletéért, van képük ezt állítani?"
Érdemes emlékeztetni, a Buda-Cash és néhány más befektetési vállalkozás esetében az MNB a januárban lezárt ellenőrzésében a most felszínre került visszaélésekkel nem érintett online kereskedési platformok működését vizsgálta.
A magyarországi bankok 2014-ben összesen 446,5 milliárd forint adózott veszteséget szenvedtek el, szemben a 2013-as, 31 milliárd forintot meghaladó nyereséggel. A hitelintézetek adófizetési kötelezettsége tavaly 77,5 milliárd forintot tett ki, ami 10 milliárd forinttal kevesebb a 2013-asnál. Az értékvesztés és a kockázati céltartalék változása soron - itt mutatják ki a deviza-, valamint az egyéb határidős ügyletekhez kapcsolódó céltartalékképzést, felszabadítást és felhasználást - 776,3 milliárd forint veszteséget könyveltek el a bankok, szemben a 2013-as, 286,5 milliárdos mínusszal.
Windisch óvott azoktól a közbeszédben megjelent téves általánosításoktól is, amelyek szerint a DRB bankcsoport kapcsán a takarékszövetkezeti rendszer egészével lenne probléma. A valóságban éppen tavaly történt meg a szövetkezeti rendszer teljes átvilágítása – mondta, megjegyezve, a takarékszövetkezeti szektor stabil.
Bánáti János, a Buda-Cash vezérigazgató Tölgyesi Péter ügyvédje azt mondta: védence a rendőrség hétfő esti razziája előtt meghallgatást kért az MNB vezetőitől, amelyen feltárta a cégcsoport 100 milliárd forinttal „köszönő viszonyban" álló hiányát. Cáfolta, hogy külföldre menekültek a Buda-Cash vezetői, ez vonatkozik Tölgyesi Péterre és helyetteseire, Varga Péterre és Gyarmati Jánosra. Az ügyvéd elismerte, a hiány valóban abból jött össze, hogy a brókercég nem tudott elszámolni a DRB bankcsoport négy pénzintézetének értékpapírjaival. A brókercég vezetőit egyelőre tanúként hallgatja ki a rendőrség, de alighanem sikkasztással vádolják majd őket. Bánáti elmondta még, hogy a felügyeleti ellenőrzés előtti éjszakán dolgoztak a Buda-Cash Brókerház Gellért-hegyi fellegvárásban, de nem a brókerek, hanem az épület egyik bérlője, amely bankkártya-ügyletek rögzítését végezte éjszakai műszakban, állítólag teljesen legálisan.
Nem tervezi a rendőrség, hogy a Buda-Cash brókercég és a hozzájuk köthető pénzintézetek és egyéb vállalkozások vezetőit őrizetbe vegye. A nyomozást folytató Nemzeti Nyomozó Irodával állítólag együttműködőek az érintett cégek vezetői és ők maguk jelezték, hogy hiányzik több tíz, azaz 100 milliárd forint. Közismert, hogy korábban kisebb fajsúlyú és pár százmilliós ügyekben előzetes letartóztatásba helyezték az összes érintettet. (Eddig csak az ex-MVM vezér Kocsis István 15 milliárdos hűtlen kezelési ügyében volt hasonlóan elnéző az ügyészség és a bíróság.)
Bejelentették: közérdekű keresetet indít a székhely szerinti járásbíróságon a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) jövő héten a Buda-Cash Brókerház Zrt. és az érdekeltségébe tartozó DRB-bankcsoporttal szemben.
Az MSZP szerint azonnal távoznia kell a Buda-Cash-ügy miatt Matolcsy Györgynek a Magyar Nemzeti Bank éléről, és az új vezetőnek kártalanítania kell a brókerházhoz köthető bankcsoport betéteseit. Tóbiás József, a párt elnök-frakcióvezetője visszautasította, hogy a kormánypártok "másokra kívánják hárítani a felelősséget". Mint mondta, az ügyben szereplő bankcsoport 2010 előtt nem is létezett, "a takarékszövetkezetek államosítása" után jött létre, amikor a kormány és néhánynak menekülő utat adott néhánynak, és a jegybanknak minden eszköze megvolt azok átvizsgálására. Emlékeztetett arra is, hogy korábban összevonták az MNB-t és a PSZÁF-ot. Tóbiás szerint az MNB felelőssége nem kerülhető meg "az évszázad legnagyobb bankbotrányában". Kezdeményezték Matolcsy György és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter költségvetési bizottsági meghallgatását a jövő hétre, amihez Kövér László házelnök hozzájárulása is kell. Tóbiás vitatta azt a mostani kormánypárti állítást, hogy 2009-ben az akkori kormánypártok úgy döntöttek, az ilyen típusú bankokat ötévente kell kötelezően átvilágítani. Hozzátette: pont, hogy csökkentették az időtartamot 3 évre.