A román királyságot ugyan német dinasztiára, a Hohenzollernekre építve hozták létre 1881. május 10-én és az utolsó király, az 1947. december 30-án, a kommunista hatalom által elűzött Mihály máig rendkívül népszerű Romániában, azóta arra még nem volt példa, hogy ne román származású vezető álljon az ország élén. Klaus Johannis nagyszebeni polgármester, a Német Demokrata Fórum korábbi elnöke mégis földrengésszerű győzelmet aratott tavaly novemberben a biztos befutónak tekintett, és az első fordulóban 10 százalékos előnyt felmutató Victor Pontaval szemben. (Megválasztásakor azonban már nem a német szervezet, hanem a román Nemzeti Liberális Párt elnöke volt.) Johannis népszerűsége azóta is töretlenül szárnyal, a lakosság bízik benne és nagy reményeket fűz a német precizitáshoz, mindenekelőtt a Románia rákfenéjének tartott korrupció felszámolását várják tőle.
Egy friss felmérés szerint minden rekordot megdöntött már megválasztása óta Johannis: a tavaly októberi 35 százalékról 65 százalékra emelkedett azok aránya, akik bíznak a német származású elnökben. Az igazi szenzációt azonban az jelenti, hogy már decemberben (az elnökválasztás második fordulója november 16-án volt, Johannis csak december 22-én vette át hivatalát) lekörözte Mugur Isarescu jegybankelnököt, aki a rendszerváltás óta stabilan vezette a román közéleti személyiségek bizalmi listáját. Isarescu kegyvesztettségéhez hozzájárult a svájci frank váratlan megerősödése és az, hogy a román jegybanki kormányzó elutasította a magyar devizahiteles mentő minta követését, így bizalmi indexe több mint három százalékponttal, 42 százalékra esett vissza. Johannis elnökválasztási ellenfele, a szociáldemokrata Victor Ponta miniszterelnök népszerűségvesztése egyelőre megállíthatatlan. A kampány kezdetén Ponta támogatottsága 39 százalékos volt, jelenleg 24 százalékon áll.
A nagyszebeni polgármester megválasztásával nyilvánvaló volt, hogy Románia és Németország viszonya is szorosabbra fűzhető, és ezt nem is kifogásolja a román lakosság, annak ellenére, hogy Románia hagyományosan francia irányultságú. (Igaz, az utóbbi időben gyakori a feszültség Párizs és Bukarest között, a kormányok színezetétől függetlenül. Az ok a franciaországi illegális romatáborok felszámolása, a román állampolgárságúak hazatoloncolása kapcsán a francia médiában megjelent románellenes hangok.) Történelmileg nem annyira szoros a román-német, mint a magyar-német viszony, de Németország megítélése nagyon jó, így nemcsak hogy nincs lakossági ellenvetés egy esetleges közeledés ellen, hanem egyenesen elvárás az.
Beiktatása után Johannis azt mondta, nem kíván változtatni a román külpolitikán, a román diplomácia irányvonalát az Egyesült Államokhoz fűződő stratégiai partnerség, illetve az ország európai uniós és NATO-tagsága határozza majd meg. Egyértelművé tette azonban az uniós tagság kiemelt fontosságát.
Február 19-én jelentette be az államfő, hogy Eduard Hellvig európai parlamenti képviselőt, volt pártja, a jelenleg ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) egyik alelnökét jelölte a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatói tisztségébe. A vezetőváltás azt követően történt, hogy a SRI igazgatói posztja január 27-én megüresedett, a szolgálatot nyolc éve vezető George Maior váratlan lemondása nyomán. Sajtóhírek szerint Maior azért távozott, mert a párizsi terrortámadások után nyilvános szócsatába keveredett az alkotmánybírósággal az úgynevezett Big Brother-törvény kapcsán, amelyet a taláros testület alkotmányellenesnek nyilvánított. Az intézmény ideiglenes vezetését ellátó Florian Coldea aligazgató is hirtelen médiaszereplő lett, miután a korrupció gyanújával előzetes letartóztatásba helyezett Elena Udrea, Traian Basescu kedvence, pártjának vezetője törvénytelenségekkel vádolta meg.
Johannis jelöltje megnevezésekor azt mondta, bízik abban, hogy Hellvig vezetésével a szolgálatnál helyreáll az a "nyugalom", amely a munka folytatásához szükséges. Az új igazgató hivatalos kinevezése vélhetően jövő héten megtörténik, ha a parlament mindkét háza megszavazza, aminek nagy a valószínűsége, hiszen minden párt támogatja. Victor Ponta megjegyezte ugyan, hogy kívánatosabbnak tartotta volna, ha Klaus Johannis nem a volt pártja soraiból javasol jelöltet a posztra, de nem zárkózott el támogatásától. A miniszterelnök egyenesen közvitát kezdeményezne arról, hogy mennyire méltányos, ha az éppen hatalmon lévő politikai erő az összes fontos tisztségbe saját embereit nevezi ki.
A 40 éves Eduard Hellvig zilahi születésű és Kolozsváron végezte egyetemi tanulmányait. 1997-ben szerzett oklevelet a Babes-Bolyai Tudományegyetem közigazgatási és politológia karán, 2006-ban pedig a George C. Marshall Biztonságpolitika Tudományok Európai Központjában. 2004-ben és 2012-ben bukaresti parlamenti képviselővé választották a liberális párt színeiben, 2012-ben rövid ideig a regionális fejlesztési és idegenforgalmi tárcát vezette Victor Ponta első szociál-liberális koalíciós kormányában. Jelenleg a PNL európai parlamenti képviselője.
Traian Basescu államfő azonban egy kedd esti televízió műsorban hevesen kirohant Hellvig ellen. Azt mondta, sokkolta, hogy Eduard Hellvig az intézményvezetői tisztség várományosa. Basescu azt kifogásolta, hogy a liberális politikus egy korábbi blog bejegyzésében úgy vélekedett, hogy nemzetbiztonsági kérdésekben a Washington-London-Bukarest tengely helyett a Washington-Berlin-Bukarest tengelyt kell követnie Romániának. A volt elnök szerint ugyanis az ország titkosszolgálatainak élén „atlantista” vezetőknek kellene állniuk.
Klaus Johannist csütörtökön máris Berlinben fogadta Angela Merkel német kancellár és Joachim Gauck államfő. A román elnök országa Schengen övezethez való, 2011 óta húzódó csatlakozása ügyében lobbizott, és Angela Merkeltől ígéretet is kapott a támogatásra. A német kormányzat Moldova európai integrációs törekvéseinek támogatását is megígérte.
A romániai magyar szavazópolgárok túlnyomó többségének voksait is megszerző Johannis a berlini sajtótájékoztatón elmondta, hogy véleménye szerint Romániában nincs magyar kérdés. Arra a kérdésre, hogy tart-e feszültségek megjelenésétől a magyar kisebbséggel kapcsolatban, tekintve a határon túli magyarok védelmére és érdekeinek képviseletére irányuló magyarországi törekvéseket, azt mondta, hogy "szokatlanul nagy" érdeklődés tapasztalható magyar részről a határon túli magyar kisebbségekkel kapcsolatban, de Romániában nem érzik úgy, hogy ez "fenyegetettséget" jelent.
