Csintalan csintalankodik, vagyis inkább szemétkedik. Szemétkedik, mint tette azt egész politikai életében. Tudatosan. Az általa és általunk is szokott étteremben egy szép napon odajött az asztalunkhoz: "Fogjunk kezet, mert ti többet úgysem fogtok majd velem kezet!" Azután jó időre eltűnt a szemem elől. Nem írnám, hogy hiányzott. Egyszer szörföltem az adók között és a HÍR Tv-ben feltűnt, amint betelefonálóknak osztotta az észt. Az utóbbi időben osztotta másutt is: beszélgetős műsorokban, például Havasnál. Sokat beszélt, átvette a műsorvezető stílusát: nyújtózkodott, ásítozott és főleg nem hagyott másokat szóhoz jutni. Hogy miket mondott, arra nem is figyeltem, inkább az ülőtorna produkcióira. Most, hogy recseg-ropog mögötte minden, úgy nyilatkozott: „A félelem mindenkiben benne van.” Kiragadtam a mondatot, persze, hogy kiragadtam. Nemcsak kezet nem fognék Csintalannal, hanem idézni is érdemtelen hosszabban. Ám az olvasóknak, akik őt már rég elfeledték, segítenék emlékezni: annak idején az MSZP győzelmének percei után, kirobogott az utcára és bukfencezett egy jóízűt. Fogadását teljesítette, akkor még volt benne némi betyárbecsület. Akkor…