Félrenézett erősen a Nézőpont Intézet, amikor „földolgozta” a világsajtóban publikált cikkeket a magyar viszonyokról. Mondhatnánk úgy is, kancsalított. Alighanem főként statisztikusokra bízták a munka dandárját, százalékoltak, de nem olvastak. Kovács Zoltán kormány szóvivő diadalmas bejelentéséből így derült ki, hogy nem volt „kiegyensúlyozottság”, mert a publikált kommentárok többsége (úgy 70 százalék) „semleges” volt, a kedvezőtleneké mindössze 25 százalék, a hízelgőké, igaz, még négy százalék sem. De aki csakugyan figyelemmel böngészik, úgy látszik, félrenéz. Nem találja elgondolkodtatónak a semlegesek nagy dandárját, viszont úgyszólván nincs nap, hogy valamelyik világlap ne húzná le a keresztvizet az Orbán-kormányzatról. Nagy többségükben a konzervatívok. Rendszeresen szóvá teszik a Putyinhoz dörgölőzést, az Uniót keresztező lépéseket, az illiberális gonoszkodást. Szegény lapszemlézők azzal vannak gondban, mit mellőzzenek. De mi ebben a meglepő? A szocialista rendszerben is csak azt idézték, ami hízelgett. Minden egyebet „odaát” doboltak.