Annak a 80 önkormányzatnak, amely a számláját a Buda-Cash csoporthoz tartozó pénzintézeteknél vezette, a kormány lehetővé tette, hogy a további kincstári utalásokat már ne a befagyott számlára utalja az Államkincstár, hanem az önkormányzat által választott másik bankba - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tegnap közszolgálati televízió híradójában. A tárcavezető bejelentette azt is, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Belügyminisztérium által felállított közös munkabizottság elsőként azt méri fel, hogy milyen kár érte a Buda-Cash pénzügyi csoport tevékenységének felfüggesztését követően az államot, illetve az önkormányzatokat. Azt azonban már tudni lehet, hogy az állam esetében több tíz milliárd forintos kárról van szó - mondta a miniszter. Mint ismeretes a Buda-Cash csoporthoz tartó pénzintézeteknél nemcsak magánszemélyek és vállalkozások vezették a számlájukat, hanem az állami és önkormányzati körbe tartozó intézmények is. A bizottság munkájában a nemzetgazdasági tárca részéről Banai Péter Benő és Orbán Gábor államtitkár, illetve valamint Dancsó József, a Magyar Államkincstár elnöke vesz részt.
Megszólalt a Buda-Cash krízis ügyében Windisch László is. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke tegnap bejelentette, hogy felkérte a monetáris tanácsot, hogy az MNB biztosítson kellő mennyiségű likviditást az ügyfélkövetelések kifizetésére. Emlékeztetett arra, hogy az utolsó átfogó felügyeleti vizsgálat 2010 májusában zajlott le, különösebb elmarasztalás nélkül. Az alelnök közölte azt is, hogy az elmúlt pár napban bizonyossá vált a korábbi gyanú, a Buda-Cash Brókerház Zrt.-nél súlyos visszaélések történhettek az ügyfelek pénzével. Akár napokon belül döntést hozhat az MNB a visszaélés-sorozattal súlyosan érintett és a brókerház tulajdonosaihoz köthető kis bankok további sorsát illetően - mondta Windisch László. (A jelenlegi tulajdonosok tavaly novemberben vették át a cégcsoportot az alapító Pintér Zoltántól, aki a TOP 100 tavalyi listáján a 32. helyen szerepelt.)
Az alelnök ismét megerősítette, hogy ha a bankok felszámolására kerülne sor, az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) legfeljebb 20 munkanap alatt - sőt a tapasztalatok alapján még gyorsabban, egy-két héten belül - mintegy 30 millió forintig kártalanítja az ügyfeleket. Az emberek így rövid időn belül a pénzükhöz juthatnak. (Ha az OBA pénze nem lenne elegendő, akkor az MNB hitelt nyújt a számukra, a kártalanításnak ugyanis az alap esetleges pénzhiánya nem lehet az akadálya.) A jegybank arra számít, hogy települési önkormányzatokon, és azokon az intézményeken, amelyekre nem vonatkoznak a betétvédelmi garanciakifizetések, egy előkészítés alatt álló jogszabály-módosítási csomag fog segíteni, amelyet a mostani tapasztalatokat is figyelembe véve állítanak össze.
Windisch László úgy vélte, hogy "téves és rosszindulatú hírek jelentek meg a sajtó egy részében arra vonatkozóan, hogy az MNB korábbi témavizsgálata miért nem tárt fel szabálytalanságokat a Buda-Cash-nél." A témavizsgálatok - mint nevükből is adódik - egy-egy pénzügyi intézmény működésének csak szűk területét ölelik fel. A Buda-Cash és néhány más befektetési vállalkozás esetében például az MNB a januárban lezárt vizsgálatában a most felszínre került visszaélésekkel nem érintett online kereskedési platformok működését vizsgálta. Ezzel szemben az átfogó helyszíni vizsgálatok az intézmény teljes tevékenységét aprólékosan áttekintik. Utóbbinak köszönhető, hogy a MNB feltárta és nyilvánosságra hozta a Buda-Cash történt bűncselekmény gyanúját felvető ügyleteket - szögezte le az alelnök. Szakértők szerint az alelnök szavaiból is kitűnik: az MNB nem képes megbirkózni ilyen mértékű visszaélés gyanúval, mint ami most a Buda-Cash-nél történt. Ezért célszerűnek tartanák, hogy a nemzetközi könyvvizsgáló cégek egyike is végezhetne párhuzamos vizsgálatokat.
A jegybanki vezető óvott azoktól a közbeszédben megjelent téves általánosításoktól is, amelyek szerint a DRB bankcsoport kapcsán a takarékszövetkezeti rendszer egészével lenne probléma. A valóságban éppen tavaly történt meg a szövetkezeti rendszer teljes átvilágítása - mondta, megjegyezve, hogy a takarékszövetkezeti szektor így stabil. (Szavainak némileg ellentmond néhány takarékszövetkezet, Körmend, a Széchenyi Hitelszövetkezet vagy Orgovány csődje.) Hozzátette: a Buda-Cash botrányban földrajzilag egymástól elszigetelt kisbankokról van szó, amelyek hatása kicsi a pénzügyi rendszer egészét nézve. Arról, hogy a Brókerháznál történtek miért, hogyan érintik a DRB Bankcsoportot, csak annyit árult el egyelőre a felügyeleti szakember, hogy a bankok vagyonát képező jelentős értékpapír-állomány "eltüntetésében" lehetett szerepe a brókerháznak.
Matolcsy alkalmatlan!
Minden idők legnagyobb magyar brókerbotránya közepette a Magyar Nemzeti Bank ne urizáljon - írják közleményükben a szocialisták. A helyzetért felelős Fidesz-KDNP kormány ne üljön ölbe tett kézzel! Felszólítják Matolcsy Györgyöt, az MNB elnökét, hogy a jegybank ne újabb ingatlanvásárlásokkal és egyéb pénzszórással foglalkozzon, hanem haladéktalanul hozzon érdemi intézkedéseket a DRB Bankcsoport miatt nehéz helyzetbe került betétesek érdekében! A kormány intézkedését várja az MSZP abban is, hogy az önkormányzatokért felelős belügyminisztérium az államkincstáron keresztül részesítse azonnali gyorssegélyben a DRB Bankcsoport károsultjait. Matolcsy Györgyöt pedig alkalmatlannak tartják a szocialisták, mivel a bankok felügyeletét ellátó intézmény vezetőjeként nem vette észre az évek alatt halmozódó százmilliárdos hiányt.
A Fidesz frakcióvezetője szocialista brókerbotránynak tartja a Buda-Cash-ügyet. Szerinte "az is lehet, hogy (..) parlamenti eszközöket is igénybe fogunk venni". Hozzátette, a lehető legszigorúbb, legalaposabb vizsgálatot várják el a hatóságoktól, amelyeknek ki kell deríteniük, hová lett, kiket gazdagított az elcsalt pénz.
