tárgyalás;Agárd;halálra éheztetett kisfiú;

Illusztráció/Thinkstock

- A halálra éheztetett kisfiú - Elkezdődött a tárgyalás

A vádirat ismertetésével megkezdődött csütörtök délelőtt a 2013-ban halálra éheztetett agárdi kisfiú ügyének tárgyalása a Székesfehérvári Törvényszéken.

Mile Ildikó ügyész vádiratában az egy háztartásban élő szülők és nagyszülők - az első-, a másod-, a harmad- és a negyedrendű vádlott –, valamint az ötödrendű vádlott (természetgyógyász) cselekményét különös kegyetlenséggel, tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének minősítette, míg a hatodrendű vádlott (háziorvos) esetében foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetésnek.

Az ügyész közölte, hogy a 18 hónapos gyermek súlya a halálakor 4,49 kilogramm, magassága pedig 69 centiméter volt. Halálát heveny keringési elégtelenség, súlyos soványság, fehérjehiány és kiszáradás okozta. A szakértői vizsgálatok szerint a kisfiúnál agykamratágulat és agysorvadás lépett fel, veleszületett bél- és emésztőrendszeri betegséget azonban nem találtak nála – tette hozzá. Úgy vélte, a gyerek életének megmentésére lett volna lehetőség, ha a kisfiú hónapokkal korábban szakszerű ellátást kap.

MTI Fotó

MTI Fotó

Az ügyész ismertetése szerint a kisfiú szülei az édesanya szüleinek agárdi családi házában éltek a külvilágtól elzárkózva, az édesapa még a rokonaival is megszakította a kapcsolatot. Egészség-, táplálkozás- és tisztaságcentrikus életmódot folytattak, elutasították a hagyományos orvoslást és egészségügyi ellátást. A gyermek megszületése előtt nem vették igénybe a terhesgondozást, a védőnői ellátást, egy általuk választott szülész-nőgyógyász vizsgálta meg a magzatot időnként. Az otthoni szülés komplikációk nélkül zajlott le, de sem orvos, sem szülész nem volt jelen, utóbbi a szülés után helyszíni ellátásban részesítette az újszülöttet és az anyát.

Az ügyész elmondta: a kisfiú az anyatejnek köszönhetően zavartalanul fejlődött, de hat hónapos kora után a szilárd ételt nem fogadta el, súlygyarapodása megállt, amit a szülők és nagyszülők észleltek is. Idővel bizalmatlanok lettek a választott háziorvossal szemben, aki vízfejűség gyanúját diagnosztizálta, majd egy magát a természettudományok doktoraként, parapszichológusként és bioenergetikusként hirdető férfi segítségét kérték az étkezési és egyéb problémák kezelésében.

Jelezte: a vádlottak mindegyik észlelte a kisfiú fejlődési rendellenességét is, akinek a mozgása kimerült a hasra fordulásban. A gyerek súlyos, közvetetten életveszélyes állapotba került a táplálás tartós elégtelensége miatt, ami később a halálához vezetett. Az elsőrendű vádlott anya és a másodrendű vádlott apa sem ismerte el bűnösségét. Felolvasott vallomásuk szerint mindketten sok gyereket szerettek volna, és amikor felmerült a magzatnál a Down-kór gyanúja, akkor is egyértelműen vállalták felnevelését. Mindketten úgy nyilatkoztak: ha valaki mondja nekik, hogy vigyék kórházba a gyereket vagy keressenek másik orvost, akkor megtették volna.

Az anya elmondta: a gyerek napi szükségletéről, mozgásfejlettségéről sem volt összehasonlítási alapja, mert más, hasonló korú gyereket nem látott, továbbá szakirodalmat sem olvasott róla. Az apa nyomozati vallomásában kiemelte: tisztában volt azzal, hogy egy hasonló korú gyerek nem úgy néz ki, mint az övék, mert látott gyerekeket utcán, boltban. A harmadrendű vádlott nagyapa sem ismerte el bűnösségét. Korábbi vallomásában közölte, hogy minden orvost ő vitt a családhoz, bízott tudásukban lánya és unokája egészsége érdekében. Unokája az első félévben korának megfelelően fejlődött, utána keveset mozgott, elmaradt a fejlődésben, de sokat javult az állapota a természetgyógyász miatt, akinek néhány hónap alatt ő milliós nagyságrendű összeget fizetett ki.

A negyedrendű vádlott nagyanya sem ismerte el bűnösségét, viszont ő is hangsúlyozta, hogy unokája hat hónapos kora után szemmel láthatóan sokat fogyott. A tárgyalás megkezdésekor a szülők és nagyszülők védőügyvédje, ifj. Lomnici Zoltán az elhunyt gyermek és a gyanúsítottak emberi méltósága, személyiségi jogaik és kegyeleti okok miatt zárt tárgyalást kért. Az Édl Gabriella vezette bírói tanács ezt elutasította, mert szerintük a nyilvánosság alapelvét sértenék a zárt tárgyalással.

A védőügyvéd másik indítványában az egész eljárás felfüggesztését kérte, mert szerinte törvénytelen iratokkal, koholt vádak, hamis tanúvallomások alapján, hamis okiratok felhasználásával, törvénytelenül beszerzett bizonyítékokkal vádolják védenceit. Ezt is elutasította a bírói tanács, így megtörténhetett a vádirat ismertetése és megtarthatták a tárgyalást. A következő tárgyalás jövő kedden lesz, akkor az ötöd- és a hatodrendű vádlottat hallgatják meg. Az azt követő alkalommal tanúvallomások hangzanak el, majd igazságügyi orvos szakértőket hallgatnak meg. 2013 áprilisában halt meg Agárdon a másfél éves gyermek, mert hónapokon keresztül alig adtak neki enni és inni. A kiérkező mentők már nem tudták megmenteni az életét. A szülők előbb előzetes letartóztatásban, majd házi őrizetben voltak.

A Fejér Megyei Főügyészség tavaly decemberben azt közölte, hogy a halálra éheztetett kisfiú halála miatt lefolytatott nyomozás bizonyítékai alapján vádat emelt hat ember ellen. A szülők és nagyszülők, valamint a természetgyógyász ellen különös kegyetlenséggel, tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt fegyházbüntetésre nyújtottak be indítványt a Székesfehérvári Törvényszékhez. A házi gyermekorvosra foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés miatt felfüggesztett börtönbüntetést és foglalkozástól eltiltást indítványoztak. 

Kiégett egy balatonalmádi ház alsó szintje, a tűzben egy ember meghalt – közölte  a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a megyei mentőszolgálat csütörtökön.