Úgy tűnik, nem működőképes a francia belpolitikából ismert „kohabitáció”, avagy politikai társbérlet Horvátországban, amikor más pártbéli az államfő és a miniszterelnök. Arra Kolinda Grabar-Kitarovic januári elnökké választása óta ugyan számítani lehetett arra, hogy az elnöknő és a kormányfő közötti együttműködés nem lesz gyümölcsöző, de hogy ilyen gyorsan ennyire ellenségessé válik viszonyuk, az még talán a legborúlátóbb politikai elemzőket is meglepte.
Igaz, már az év elején megjelentek olyan elemzések, amelyek szerint az új elnök mindent megtesz azért, hogy minél nehezebb helyzetbe hozza a kormányt, hiszen Grabar-Kitarovic nyilvánvaló célja az, hogy hatalomba segítse a korábbi horvát kormánypártot, a számos korrupciós ügybe keveredett jobboldali Horvát Demokratikus Közösséget (HDZ) a decemberi voksoláson.
Az elnök jogkörei korlátozottak ugyan, de megvannak az eszközei arra, hogy megnehezítse a kormányzat munkáját. Igaz, az embernek gyakran az az érzése, hogy Milanovicék a saját dolgukat nehezítették meg. Elodázták a szükséges reformokat, így Zágráb hat éve recesszióban van, s a kilábalás évének nevezett 2015-ben is csak 0,2 százalékkal emelkedik a GDP. A 2013-as európai uniós csatlakozás kedvező gazdasági hatásait egyelőre nem érzi az ország. A munkanélküliség a harmadik legmagasabb az EU tagállamai közül: 20 százalékos.
A baloldali Ivo Josipovic januárban nagy meglepetésre vesztette el az elnökválasztást, amit szakértők úgy értelmeztek, hogy a választók így büntették meg a kormányzatot gyenge produkciójáért. Milanovic gazdasági konzultációra invitálta Kolinda Grabar-Kitarovicot, az államfő azonban nem jelent meg a múlt csütörtökre kiírt egyeztetésen. Az ülés után azonban az elnöknő felhívta a kormányfőt, s magához rendelte.
Ezt követően Zoran Milanovic nyílt levelet intézett Grabar-Kitarovichoz, s azt kérte tőle, tegye közzé a gazdaság talpra állítására vonatkozó javaslatait, ha már szüntelenül bírálja a kormányt az általa rossznak vélt intézkedései miatt. Nem sokat késlekedett az államfő válasza. Igaz, konkrét javaslatok helyett politikai támadást intézett Milanoviccsal szemben. Mint írta, „gazdasági szakértőkkel” folytatott konzultációi során arra jutott, hogy a válságból a kormányfő lemondása juttatná ki az országot.
Politikai elemzőket meglepte Grabar-Kitarovic radikalizmusa. Olyannyira, hogy úgy vélik, ezzel inkább a kormányfő malmára hajtja a vizet. Tihomir Cipek a zágrábi Nova TV-ben úgy vélte, azért is volt váratlan az elnök lépése, mert az alkotmány nem jogosítja fel őt arra, hogy a miniszterelnök elmozdítását kezdeményezze.
Szerinte ezzel hiteltelenné válik az államfő azon választási győzelme után elhangzott kijelentése, amely szerint minden horvát elnöke kíván lenni. Ezzel pedig éppen szociáldemokrata riválisát segíti. Zarko Puhovski politológus szintén úgy látja, hogy Grabar-Kitarovic politikai hibát követett el. „Milanovic épp a HDZ-vel szembeni konfliktusából él. Miért támogatja akkor az elnök ezekkel a kijelentéseivel?” – lamentált a szakértő.
Elemzők nem tartják kizárnak, hogy Horvátországban néhány hónappal előrehozzák a parlamenti választást. Ennek azonban nem az elnök levele az oka, hanem az, hogy Milanovic attól fél: Josipovic új baloldali politikai erőt szervez, így szavazatokat vehet el az amúgy is gyengélkedő szociáldemokratáktól.