LMP;dolgozói szegénység;

- Az LMP felszámolná a dolgozói szegénységet

Az LMP növelné a gyermeküket a felsőoktatásban taníttató családok juttatásait, járulékcsökkentéssel erősítené meg a kezdő kis- és mikrovállalkozásokat és megállítaná a közszférában dolgozók bérének leszakadását a dolgozói szegénység felszámolását célzó javaslataik első lépéseként.

Szél Bernadett és Schiffer András, az ellenzéki párt társelnökei szerdai, budapesti sajtótájékoztatójukon mindennek fedezeteként az adórendszer átalakítását, az egykulcsos adózás felszámolását, a tőkejövedelmek magasabb adóztatását és az úgynevezett zöldadók kivetését nevezték meg, hangsúlyozva: rendelkezésre áll a fedezet az országban, előteremtéséhez azonban fel kellene számolni a korrupciót. 

Szél Bernadett kifejtette: a családi pótlékot és a családi adókedvezményt a gyermek 24 éves koráig nyújtanák, ha a fiatal a felsőoktatásban tanul. Ez a párt számításai szerint mintegy 150 milliárd forintos kiadást jelentene az államnak. 

Schiffer András azt mondta, hogy csaknem 180 milliárd forintból 8 százalékos járulékcsökkenést biztosítanának az induló és a fennmaradásért küzdő kis- és mikrovállalkozásoknak, amely az LMP szerint a valódi munkahelyek megteremtői.

Úgy folytatta: a közszférában dolgozók harmadának jövedelme nem éri el a szegénységi küszöböt, a vezetői szint alatt nyolc éve nem volt béremelés. Az LMP ezért olyan új közalkalmazotti bértáblát alkotna, amelyben egyetlen fizetési osztály sincs a minimálbér alatt, a minimálbéremelések hatását pedig végigvezetnék a bértáblán. Emellett ágazati életpályamodellt és azonnali béremelést sürgetnek az egészségügyben és a szociális ágazatban.

Húszszázalékos béremelést kezdeményez a párt a közigazgatásban, a szociális ágazatban, és emelnék az oktatói munkát segítő, nem pedagógus végzettségűek bérét, de követelik azt is, hogy az állami vállalatok a mindenkori bérajánlásnak megfelelően emeljék a béreket. Mindehhez mintegy 30 milliárd forintra lenne szükség - hangzott el.

A két politikus szerint ahhoz, hogy a bérek felzárkózhassanak az európaiakhoz, a tudástőkét kell fejleszteni és szakítva az „összeszerelő ország” elképzeléssel, valódi munkahelyeket kell teremteni. 

Schiffer András kérdésre válaszolva a Buda-Cash ügyéről szólva megkésettnek ítélte a felügyeleti szerv megfelelő jogosítványainak biztosítását és feltette a kérdést: hogyan fordulhatott elő, hogy 10-15 éven át történtek csalások a befektetőháznál. A politikus több szakombudsmant javasolt, szerinte ez is hozzájárulhatna a hasonló ügyek felderítéséhez. 

Elfogadta Budapest idei összevont költségvetését a Fővárosi Közgyűlés szerdán. A költségvetés 323 milliárd 943 millió 582 ezer forintos kiadási és 244 milliárd 852 millió 417 ezer forintos bevételi főösszeget tartalmaz.