Nem csitul az elmúlt évek legnagyobb gyermekvédelmi botránya. A gyermekeiket kínzó szigetszentmiklósi "szülők" ügyében tegnap hozott - sokak számára igencsak meglepő - elsőfokú ítéletet a Budapest Környéki Törvényszék. A nem jogerős ítéletben két-két év börtönbüntetést róttak ki a házaspárra háromrendbeli, kiskorú veszélyeztetése bűntette miatt, ám mivel a bíróság az előzetesben töltött időt is beszámította - a "horrorszülők" 2013. február 20-tól kerültek őrizetbe, majd előzetes letartóztatásba -, a büntetést letöltöttnek tekinti, így megszüntették az elsőrendű vádlott apa és a másodrendű vádlott anya előzetes letartóztatását, és elrendelték azonnali szabadlábra helyezésüket.
A tárgyalás után a gyermekbántalmazók így szabadon távozhattak, miközben a legsúlyosabb bűncselekmények - szemérem elleni erőszak és erőszakos közösülés bűntette - alól felmentették őket. Ugyanakkor a szülők felügyeleti jogát mindhárom gyermek esetében megszüntette a bíróság.
A per tavaly január 23-án kezdődött, a bíró a nagy sajtóérdeklődés nyomán úgy döntött, hogy a gyerekek érdekében zárt tárgyalást rendel el. Ennek fényében a vádhatóság nem közölt részleteket, az ügyet nyilvánosságra hozó Blikk a vádirat alapján azonban megírta: a szigetszentmiklósi pár évekig "emberi ésszel fel sem fogható borzalmakat" művelt a 8, 9 és 10 éves gyerekekkel, a két fiút és a lányt saját anyja és apja éheztette, máskor rovarokkal, patkányhússal etette.
A vádirat kivonata szerint mindemellett a gyerekeket egészen kicsi koruktól - tulajdonképpen a sértettek első emlékeitől kezdve - 2012. január 23-ig tettlegesen és szexuálisan napi rendszerességgel bántalmazták; ugyanis ekkor került csak fény a kegyetlenkedésekre annak ellenére, hogy a helyi óvoda már 2005-ben jelezte a gyermekjóléti szolgálatnak, hogy az intézménybe járó legidősebb gyerek piszkos, gondozatlan, mentálisan visszamaradott. Ennek ellenére a gyerekek további hét évig szörnyeteg szüleiknél maradtak.
Az ügyben a Pest Megyei Kormányhivatal, Szigetszentmiklós önkormányzata, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), valamint az alapvető jogok biztosa is vizsgálatot rendelt el. Székely László ombudsman tavaly februári megállapítása szerint a gyerekek nem kaptak valós segítséget a veszélyeztetettségük megszüntetéséhez, a szakemberek nem ismerték fel időben, hogy ki kell emelni a családból a szigetszentmiklósi gyermekbántalmazás áldozatait.
A gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai között a jelzéseken kívül nem volt érdemi együttműködés. Ezt követően a Szigetszentmiklós-Tököl Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat intézményvezetőjével szemben fegyelmi eljárás indult, egy családgondozót pedig azonnali hatállyal felmentettek munkaköréből.
Bár a tárgyalássorozat a nyilvánosság teljes kizárásával zajlott, a tegnapi ítélethirdetés nyilvános volt. Az Index tudósítása szerint a bírónő három órán keresztül sorolta, miért döntöttek a szülők szabadlábra helyezése mellett. A részletek ismertetése előtt azonban kijelentette: "a vádhatóság részéről olyan kritika érte a bíróságot, hogy nem hisz a sértetteknek". A bíróság munkája pedig "nem lehet hitkérdés", a feladat hogy objektíven, részrehajlás nélkül döntsön,és kétséget kizáróan nem bizonyított tényt ne értékeljen a vádlottak terhére.
Mint ismert, a szexuális erőszak vádja a gyerekek beszámolóin alapul, az ügyészség erre alapozta a vádiratot. A bírónő keményen kritizálta az ügyészség munkáját, mondván, a vádhatóság megállapításai irat-és logikaellenesek, a nyomozás során pedig számtalan hibát vétettek - nem keresték meg a védőnőt, sem pedig az orvost, nem ellenőrizték, hogy a gyerekek ténylegesen mennyit hiányoztak az iskolából.
Kiderült, hogy az ügyészség rosszul számolt a hiányzásos napokkal: míg az iskola órákban méri a hiányzást, az ügyészség úgy számolt, mintha napokról lenne szó. A bírónő furcsának találta azt is, hogy például a "bogárevés" vádja eltűnt a vádiratból. Az ügyészség ezt azzal magyarázta, hogy "egyes keleti kultúrákban elfogadott bogarak, rágcsálók fogyasztása, ezért ezek megetetése nem bűncselekmény". A bírónő szerint viszont emögött inkább az áll, hogy utóbb a vádhatóság is kételkedett a gyerekek beszámolóinak igazságtartalmával kapcsolatban.
Kiderült, hogy a gyerekek a bírósági meghallgatások során többször visszakoztak, módosították korábbi vallomásaikat, a bírónő szerint az idősebbik fiú többször ellentmondásokba is keveredett. A bíróság új igazságügyi pszichológus szakértőt is bevont az eljárásba - a korábbit kizárták, mert "komoly aggályok" merültek fel a szakértelmével kapcsolatban -, aki megállapította, hogy fizikálisan tényleg bántalmazhatták a gyerekeket, ám a szexuális bántalmazásról szóló állításaikat szerinte "külső személy befolyásolhatta", azt se a teszteredményeik, se a metakommunikációjuk nem támasztja alá, ellenben "manipulatív attitűdöt", színpadias előadásmódot figyelt meg náluk.
Érthető módon a vádlottak is tagadták a szexuális bántalmazást, a pszichológus szakértő azonban őket is megvizsgálta: egyiküknél sem állapított meg aberrációt vagy pszichoszexuális zavart.
Az ítélet szerint a szülők a gyerekek elhanyagolásával és fizikai fenyítéssel követték el a kiskorú veszélyeztetésének bűntettét, az ítélethozatalkor a bíróság számításba vette, hogy az "elhanyagoló, felelősség nélküli, bántalmazó" magatartás miatt még a 2014 végén készült vizsgálat is traumatizáltságot mutatott ki a gyerekeknél. Bár az ítélet a szülők felügyeleti jogát megszüntette, a láthatási jogokról a gyámhatóságnak kell döntenie.
Mindkét érintett fél fellebbezett - azt szeretnék, hogy a szexuális erőszaknál ne bizonyítottság, hanem bűncselekmény hiányában mondják ki a felmentésüket. Az ügyészség azonban a bűnösség megállapítását kérte a szexuális erőszakról szóló vádpontban, és végrehajtandó fegyházbüntetést kért a szülőkre. Az ügy a Fővárosi Ítélőtáblára kerül majd át, a bírónő szerint a jogerős másodfokú ítélet akár ebben az évben megszülethet.