A bizottság legközelebb március 9-én rendkívüli ülést tart Strasbourgban, de annak napirendjéről még nem döntöttek, így egyelőre nem tudni, akkor kerül-e ismét a bizottság elé a jobbikos politikus mentelmi ügye.
Tadeusz Zwiefka lengyel néppárti EP-képviselő, Kovács mentelmi ügyének jelentéstevője magyar újságíróknak elmondta, hogy az ügy jellege miatt nem árulhat el többet annál, hogy elsőként a jogi bizottság áttekinti, milyen dokumentumok érkeztek Magyarországról, amelyek alapján a magyar hatóságok Kovács kiadását kérik az EP-től, majd egy későbbi bizottsági ülésen Kovács Bélát is meg fogják hallgatni.
Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését tavaly kérte a magyar ügyészség az Európai Parlamenttől arra hivatkozva, hogy a politikussal szemben olyan súlyos bűncselekmény miatt folytat eljárást, amelyért kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést is kaphat. A Magyar Nemzet tavaly májusban, alig több mint egy héttel az EP-választások előtt, pontosan meg nem nevezett forrásra hivatkozva írt arról, hogy Kovács Béla ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal tett feljelentést kémkedés gyanúja miatt.
Kovács Béla visszautasította a vádakat. Még aznap sajtótájékoztatón kijelentette: soha nem volt sem magyar, sem külföldi titkosszolgálat tagja, soha nem működött velük együtt, és megkeresés sem érkezett hozzá tőlük.
Az EP jogi bizottságának nem azt kell kivizsgálnia és megállapítania, hogy igazak-e a Kovács ellen felhozott vádak, az a magyar nyomozó hatóságok és igazságszolgáltatás feladata. Az Európai Parlament jogi bizottságának mindössze azt kell megállapítania, hogy az ügyészség által közölt információk alapján elégséges indokot lát-e arra, hogy a jobbikos politikus mentelmi jogának felfüggesztését javasolja, amiről a végső szót az EP plenáris ülésének kell kimondania.