A javaslatcsomag 12 pontból áll, s a szigorítást már a januári párizsi merényletek után tervezni kezdték. Koppenhágában már a 2001-es Egyesült Államok elleni, illetve a 2005-ös londoni merényletek után terrorellenes törvényeket hoztak, s ezen jogszabályokat a jobb- és baloldal egyaránt megszavazta. Jogi szakértők azonban fenntartásukat hangoztatták a legutóbbi tervezett intézkedések kapcsán. Úgy vélik ugyanis, hogy a törvény korlátozhatja a személy szabadságát, miközben az ország éppen liberális értékrendjéről ismert. Joern Verstergaard, a koppenhágai egyetem büntetőjogász professzora a Le Figarónak elmondta, az egyik ilyen vitatott intézkedés, hogy a hírszerzés külföldön is kémkedhet a gyanúsnak ítélt dán állampolgárok ellen, méghozzá bírói határozat nélkül.
Helle Thorning-Schmidt kormányfő azzal válaszolt a bírálatokra, hogy az intézkedés kizárólag csak azokra vonatkozik, akik veszélyt jelenthetnek Dániára, a dán érdekekre, illetve más államok biztonságára. Elsősorban olyan személyekről van szó, akik részt vettek az Iszlám Állam (IS) oldalán az iraki, illetve szíriai háborúban, vagy más terrorcsoportokhoz csatlakoztak. Vestergaard professzor azonban úgy véli, hogy az intézkedés túlságosan drasztikus. Nicolai Wammen szociáldemokrata védelmi miniszter azonban úgy vélte, azért van szükség az intézkedésre, mert a hatóságok értékes időt veszítenének vészhelyzetben, ha csak a bírói hozzájárulásra kellene várniuk. A törvény azonban gyors fellépést tenne lehetővé.
Egy másik jogászprofesszor, a hazájában ismert Eva Smith szerint az intézkedés elfogadhatatlan egy olyan liberális társadalomban, mint amilyen a dán. „Ha a politika irányítói azt hiszik, hogy a hírszerzés vezetője ugyanúgy képes garantálni a jogbiztonságot, mint egy bíró, akkor elmondhatjuk, nem kerültünk messze a rendőrállamtól” – kondította meg a vészharangot a professzor. Franciaországban ezek a jogi aggályok nem merülnek fel. Az ország már a gyakorlatba is átültette a kemény intézkedéseket. Hétfőn első ízben vonták be a dzsidadisták útlevelét. Összesen hat személytől vonták be úti okmányaikat, s az intézkedésről értesítették az európai határőrizeti szerveket is. A titkosszolgálatok úgy ítélték meg, hogy az illető személyek Szíriába akartak utazni. Negyven további személy esetében képelhető el hasonló intézkedés.
A francia nemzetgyűlés már múlt év novemberében, tehát a Charle Hebdo elleni januári merénylet előtt két hónappal döntött úgy, hogy megakadályozzák a dzsihadisták számára az iraki, illetve szíriai harcmezőre való elutazást. Nagyon különböznek a számadatok arról, hány európai is harcolhat a szélsőséges iszlamisták soraiban. Visszafogott becslések szerint számuk 3000-4000 közöttire tehető, a spanyol rendőrség azonban 30000-100000 európai dzsihadistát feltételez a térségben. Németországban a hatóságok szintén bevonhatják a gyanús iszlamisták útlevelét. A kormány azonban azt tervezi, hogy a hatóságok számára lehetővé teszi az érintettektől személyi igazolványuk elvételét is. A parlament a következő hetekben fogadhatja el az ezzel kapcsolatos jogszabályt.
Franciaország hétfőn jelentette be, hogy a Charles de Gaulle repülőgéphordozó anyahajót is beveti az IS elleni küzdelem során. Szíriában az IS állásaival szembeni, öt hónapja kezdődött légicsapások során eddig 1600 ember vesztette életét.
