A miniszter szerint reális lehetőség arra adódna, hogy Magyarország a kurdisztáni katonai stabilitáshoz járuljon hozzá. Kurdisztánban a szövetségesek képzőbázisokat tartanak fenn, ezek folyamatos védelméről gondoskodni kell - közölte.
Szijjártó Péter azt mondta: az esetleges magyar szerepvállalásról - a parlamenti pártokkal folytatott konzultáció után - olyan döntést kell hozni, amely összhangban van az ország költségvetési teherbíró képességével, kockázatvállalási potenciáljával és védelmi képességeivel.
A miniszter szerint az elmúlt időszak eseményei - például a párizsi és a koppenhágai merényletek - világossá tették, hogy "soha nem volt ilyen közvetlen és közeli a minket érő terrorveszély".
Mesterházy Attila (MSZP) a külügyminiszter lemondását követelte, mert véleménye szerint káosz és elszigeteltség jellemzi a magyar külpolitikát. Úgy folytatta, a külpolitika zsákutcába vezette az országot, a keleti nyitás látványosan megbukott, külpolitikai fordulatra van szükség. Hozzátette: miközben a kormány szerint jó gazdasági kapcsolatok kellenek Oroszországgal, a magyar export 15 százalékkal csökkent.
Több Oroszország nem jelenthet kevesebb Európát és NATO-t - fogalmazott. Mint mondta, a magyar emberek 25 éve úgy döntöttek, a nyugati világhoz kívánnak tartozni, és ez a meggyőződésünk nem változott. Szerinte Szijjártó Péter kiirtotta a szakmaiságot a minisztériumban és szerencselovagokat hozott helyzetbe.
A fő képre kattintva galéria nyílik!
FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava
