Másfél évbe került, ameddig a kockázatosabb adósok számára szánt kölcsönök feltételeit az MNB-ben kidolgozták. Közgazdászok szerint azzal, hogy a jegybank kereskedelmi banki feladatokat is magára vállalt - sehol másutt nem ismeretes módon - gyakorlatilag visszatér a Magyarországon 30 esztendeje felszámolt egyszintű bankrendszerhez.
A jegybankot vezető Matolcsy György évek óta azt állítja, hogy azért stagnál a vállalati hitelezés - a rendkívül alacsony, legfeljebb 2,5 százalékos költségű Növekedési Hitel Program (nhp) ellenére - , mert a nem magyar tulajdonban lévő pénzintézetek inkább külföldre viszik profitjukat, minthogy a magyar gazdasági növekedést támogassák. Ez az állítás minden ízében hamis: nem attól függ egy bank hitelezési hajlandósága, hogy hazai vagy külföldi a többségi tulajdonosa, hanem attól, hogy elegendő forrás áll-e a rendelkezésére. Ezzel nincs is manapság gond, ezzel szemben - a Népszavának nyilatkozó Pápa Levente, az Együtt gazdaságpolitikusa szerint - mérsékli a hitelkeresletet a hazai kiszámíthatatlan jogi környezet, a gyakran piacinak nem mondható gazdasági gyakorlat, valamint az, hogy állam tulajdonosként fokozottan szerepet vállal a hazai bankrendszerben, ezzel esélyegyenlőtlenséget teremtett a szektorban. Matolcsy György is elismerte: a hitelezési piac fellendítésére szánt nhp eredménye mindössze annyi, hogy sikerült megállítania a hitelezési piac szűkülését, a növeléséhez azonban nem volt képes hozzájárulni. A kkv-hitelállomány továbbra is stagnál, az utóbbi időben csekély visszaesés is tapasztalható volt. A 16 hónapja eredetileg 2 ezer milliárd forint kihelyezésére szolgáló nhp-re 600 milliárd forintos szerződést sikerült megkötni. (A jelenleg rendelkezésre álló 1000 milliárd forintos keretből, tehát 400 milliárd forintnyi még kihelyezésre vár.)
A márciusban induló nhp+-ra 500 milliárd forintot szán az MNB, a banki kockázatot részben átvállalja, mégpedig úgy, hogy öt éven át a hitelezési veszteség felét, de maximum 2,5 százalékot hajlandó a kölcsönt nyújtó bankok helyett kifizetni. Zsiday Viktor befektetési szakember számításai szerint pénzintézeteknek érdemesebb olyan ügyfélcsoportot találni, ahol az éves "bedőlési" arány 4 százalék, azaz öt év alatt mintegy 20 százalék, akkor még mindig nem lesz vesztesége ezen, hiszen az éves 4 százalék veszteségből kettőt az MNB áll, a maradékra pedig a 2,5 százalékos kamatkülönbözet ad ellentételezést. Ha ezt így sikerül kisakkozni, akkor - a szakértő szerint - a jó hiteleket az NHP keretében finanszírozzák, míg a kockázatosabbakat az NHP+-on belül, "mindössze" annyit kell elérni, hogy öt éven belül 20 százalék alatt legyen a bedőlési arány.
Az nhp+-t egyfajta csodafegyvernek tekinti a jegybank, amelynek révén akár egy százalékponttal is megnőhet idén a gazdasági növekedés, 2,5 százalék körülire tervezett gazdasági növekedés üteme. Pápa Levente ebben kételkedik, attól viszont nem fél, hogy jelentősen lazulna a hitelkihelyezések kockázatelemzése. Ugyanakkor túlzásnak tartja Matolcsy Györgynek azt a kijelentését, hogy "a bankok voltak az utolsó akadályai a gazdasági növekedésnek." A gazdaságpolitikus veszélyesnek tartja, hogy a jegybank már nemcsak a kamattámogatások révén vesz részt a banki hitelezésben, hanem a kockázatvállalásban való részvétellel kereskedelmi banki funkciókat is magára vállal, ami az egyszintű bankrendszer felé vezető útnak is tekinthető. Emellett arra sem gondoltak az MNB-nél, hogy emelkedő alapkamat mellett az egész nhp-konstrukció veszteségessé válik, amelyet - áttételesen - az adófizetőknek kell majd megfizetniük - mondta Pápa Levente.