Mivel a washingtoni kongresszusban sorra elbuktak a mintegy 11 millió illegális bevándorló helyzetének rendezését célzó tervezetek, beleértve a kétpárti törvényjavaslatokat is, Barack Obama tavaly novemberben úgy döntött, hogy saját hatáskörben keres – legalább részleges – megoldásokat.
Az amerikai elnök tavaly november 20-án tévébeszédében jelentette be: 4,7 millió, gyerekként az Egyesült Államokba érkezett, papírok nélkül élő bevándorlónak ad lehetőséget arra, hogy rendezze helyzetét, s elkerülje a deportálást. Az erre vonatkozó, DACA rövidítéssel emlegetett programot már korábban elfogadták, de tavaly az elnök kiterjesztette azt, s 20-ról 30 évre emelte az érvényesség korhatárát.
Obama terve értelmében ezek a bevándorlók, ha papírokkal igazolják, hogy az elmúlt öt évben az Egyesült Államokban éltek, dolgoztak, s nem büntetett előéletűek, regisztráltatják magukat, valamint befizetik a 465 dolláros díjat, akkor három évre szóló munkavállalási engedélyt válthatnak ki. A legfontosabb intézkedés persze az, hogy ez idő alatt nem toloncolhatják ki őket.
(Obama hivatalba lépése óta évente 400 ezer illegális bevándorlót zsuppoltak vissza, főként Közép- és Dél-Amerikába.) Az elnök hangsúlyozta, arra nincs jogi felhatalmazása, hogy állampolgárságot vagy akár zöld kártyát adjon az illegális bevándorlóknak, ám a DACA 2012-es érvénybe lépése óta már több mint félmillió bevándorló élt e korlátozott lehetőséggel is.
Ez a rendelkezés messze nem nyújt végleges megoldást, de így is kiverte a biztosítékot számos szövetségi államban, ahol úgy vélik, Obama voltaképp egyfajta „amnesztiát” kínál az illegális bevándorlóknak, s ezzel „gazdasági menekültek” további áradata előtt nyitna utat. A novemberi félidős választáson a kongresszus mindkét házában többségbe került republikánusok már akkor fogadkoztak, mindent megtesznek, hogy Obama elnöki rendeletét elgáncsolják.
Egyik első lépésként egy korábban a bevándorlás ügyében nem különösebben aktív texasi kerületi bíró – 26 szövetségi állam nevében – jogsértőnek ítélte és leállíttatta Obama rendeletének végrehajtását. Az ítéletet múlt héten hirdette ki, épp mielőtt az elnöki rendelet első része életbe lépett volna. Bevándorlók ezrei várták ezt a napot, készültek a nagy ünneplésre, ám hiába.
Andrew Hanen bíró, akit még George W. Bush nevezett ki 2002-ben, az ítélethez csatolt memorandumában hangsúlyozta: az elnöki rendeletet megtámadó 26 állam perének folytatódnia kell, mivel illegális bevándorlók milliói jelenlétének legalizálása „helyrehozhatatlan kárt” okoz ezeknek az államoknak, s „a szellemet nem lehet visszagyömöszölni a palackba”.
A Fehér Ház azonnal jelezte, hogy Barack Obama teljesen legálisan hozta meg az elnöki rendeletet, s az amerikai igazságügyi minisztérium megfellebbezi a döntést. „A kerületi bíró ítélete helytelenül akadályozza meg e törvényes, ésszerű intézkedéseknek az életbe lépését” – hangsúlyozta a fehér házi közlemény. Bevándorlási ügyekkel foglalkozó ügyvédek azzal vígasztalják ügyfeleiket, hogy a befagyasztás csak időleges, ezért gyűjtsék össze és tartsák készenlétben valamennyi szükséges iratukat, mivel hamarosan csatlakozhatnak a DACA programhoz.
Az elnöki rendelet egy másik része a már amerikai állampolgár vagy állandó letelepedési engedéllyel (zöldkártyával) az Egyesült Államokban élő gyerekek szüleire terjesztené ki a könnyítést, ez a DAPA program a tervek szerint május 19-én lépne életbe, ha addigra sikerülne rendezni a jogvitákat. Az illegális bevándorlás ügye mélyen megosztja a szövetségi államokat. Texas vezetésével 26 állam a bevándorlási rendelkezések szigorítását szorgalmazná, több liberális állam (köztük a legnépesebb állam, Kalifornia) viszont egyetért azzal, hogy sürgősen megoldást kellene találni erre a súlyos problémára.
A bevándorlásellenes koalíció jogi keresete az amerikai alkotmány II. cikkelye, 3. paragrafusának egyik mondatára hivatkozik, amely kimondja, hogy az elnök „gondot fordít arra, hogy a törvényeket híven hajtsák végre”. Ez a mondat körvonalazza szerintük az elnöki hatalom korlátait. Kifogásolják azt is, hogy ha végrehajtják a rendelkezést, az jelentős egészségügyi, oktatási és egyéb terheket „erőszakol rá” az érintett államokra.
Hanen bíró egy adminisztratív formalitás elmaradását használta eszközként a bevándorlási rendelkezés blokkolására. Obama a bírói ítélet szerint megsértett egy 1946-os törvényt, amely kötelezi az elnököt, hogy az ottani közlönyben, a Federal Register kiadványban a rendelkezést közzétegye, s lehetőséget adjon az állampolgároknak, hogy írásban kifejtsék erről a véleményüket. Texas állam főügyésze, Ken Paxton „a törvényes rend győzelmeként” ünnepelte a bírói ítéletet, amely „megakadályozza, hogy az elnök túlterjeszkedjen hatalmának alkotmányos korlátain”.
Kalifornia és 11 másik állam, illetve a főváros, Washington DC viszont Hanen bíróhoz intézett beadványában támogatta Obama rendeletét, kifejtve, hogy az hasznot hozna az államoknak és a közérdeket szolgálná. Jogi szakértők szerint akár hat-nyolc hónapba is beletelhet, mire a fellebbviteli bíróság meghozza döntését a Fehér Ház fellebbezése ügyében, addig pedig az érintett csaknem 5 millió ember kénytelen tovább várakozni helyzete rendezésére.
Obama bevándorlási könnyítése ellen a kongresszusban is ádáz hadakozás folyik. Február elején a szenátusban a republikánusok már másodszor próbálkoztak azzal, hogy megvonják a DACA-program és más, hasonló intézkedések végrehajtásához szükséges forrásokat. Ehhez 60 voksra lenne szükségük a 100 tagú szenátusban, ennyivel azonban nem rendelkeznek. Már két szavazást is rendeztek, de nem jártak sikerrel, az egyszerű többséget jelentő 53 republikánus igenjéhez egyetlen demokrata sem csatlakozott, pedig legalább hét további voksra lett volna szükség.
Így elbukott a képviselőházban már január közepén elfogadott törvényjavaslat, amely az amerikai belbiztonsági minisztérium költségvetését kurtítaná meg, kivéve belőle az illegális bevándorlási programokhoz szükséges fedezetet. Ha a kongresszus február végéig nem jut megegyezésre a belbiztonsági tárca büdzséjéről, akkor ott márciustól csak a feltétlenül szükséges feladatokat lehet elvégezni, egyébként leáll a munka.
Mivel az illegális bevándorlás problémája nem feltétlenül pártvonalak mellett osztja meg a honatyákat, a republikánusok arra számítottak, hogy több demokrata szenátort is átszavazásra tudnak rávenni. Ám csalódniuk kellett, nem akadt ilyen átpártoló. „Nem hagyjuk, hogy nyomást gyakoroljanak ránk. A Republikánus Párt jobbszárnya feláldozná a belbiztonsági minisztérium működését saját céljai érdekében” – mondta például Charles Schumer, New York állam demokrata szenátora.
Miután a texasi bíró közbelépett, a demokraták szerint feleslegessé vált a kongresszusi hadakozás és a belbiztonsági tárca megbénítása, hiszen amúgy is a bíróságok döntenek majd az illegális bevándorlók helyzetét könnyítő program jövőjéről. Obama múlt pénteken, a Demokrata Nemzeti Bizottság egyik rendezvényén közölte: első lépésként az igazságügyi minisztérium felkéri a Hanen bírót, hogy sürgősséggel vonja vissza a tilalmat, s engedélyezze a program folytatását. Szakértők szerint azonban erre csekély az esély, s ha netán a fellebbviteli bíróság is az Obama-kormányzat ellenében dönt, akkor várhatóan a legfelsőbb bíróság elé kerül a kitoloncolások leállításának ügye.
Barack Obama már többször is jelezte, hogy ha a kongresszus el is fogadná a neki keresztbe tevő törvényjavaslatot, mindenképpen megvétózná azt. Az elnök ezt még a hónap elején ígérte meg, amikor hat olyan fiatalt fogadott az Ovális Irodában, akik a DACA sikerében bizakodnak. „Dreamers”, azaz Álmodozók – így nevezik Amerikában azokat a fiatalokat, akik gyerekként kerültek az Egyesült Államokba, de egész életüket a kitoloncolástól való félelemben élik le. Az elnök biztosította vendégeit, senkinek nem kell tartania attól, hogy csatlakozzon a DACA-programhoz.
Egyikük, a 22 éves Yannick Diouf nyolc éves korában Szenegálból érkezett az Egyesült Államokba, s azonnal jelentkezett, amikor a programot 2012-ben elfogadták. Ő maga egy marylandi csoportot vezet, „álmodozó” fiatalokat győzködnek arról, hogy vállalják a legalitást és éljenek a három éves munkavállalási engedély lehetőségével. Később egyébként az engedély meghosszabbítható. A meghívott fiatalok között volt a 19 éves Steven Arteaga-Rodriguez is, akit 4 hónaposan vittek át szülei a határon. Ő abban bízik, hogy a Houstoni Egyetemen folytathatja tanulmányait.
