Elgördült az első akadály az illegális határátlépők minél gyorsabban kivitelezhető hazatoloncolásának kormányzati terve előtt. Csütörtökön ugyanis megerősítették a Népszava Koszovóban tartózkodó munkatársának értesüléseit, amelyek szerint Pintér Sándor magyar és Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter olyan megállapodást készül aláírni, amelynek értelmében a koszovói állampolgárokat Magyarországról Koszovó adminisztratív vonaláig a magyar hatóságok szállíthatják a szerb fél által biztosított felvezetéssel.
Lapunk érdeklődése nyomán a Belügyminisztérium (BM) is megerősítette a híreket, közleményben jelezték, hogy a megállapodás megköttetett. Mint Pintér fogalmazott, "a kivitelezésnek a részletei, például hogy Magyarország mennyit vállal ebből át egészen a kiindulási országba való visszajuttatásig, az majd a rendőr-főkapitányok feladata lesz". A BM tájékoztatása szerint az egyezmény az aláírást követő napon lép hatályba, az "átszállítások" pedig húsz nap elteltével kezdődhetnek meg.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Magyarán a koszovói menekülteket hamarosan visszatoloncolják szülőföldjükre, noha a kormány azt még lebegteti, ténylegesen "hazakísérik-e" őket a magyar szervek. Gyulai Gábor szerint várható volt, hogy a megállapodás hamarosan megszületik Magyarország és Szerbia között. A Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programvezetője lapunknak azt is elmondta, korábban már szervezetük is szorgalmazta, hogy a koszovói, klasszikus és jogi értelemben menekültnek nem tekinthető, ám nem is "gazdasági vagy megélhetési bevándorló", hanem a nyomor elől menekülő személyeket, amennyiben őket segítő eljárásba nem lehet bevonni, az emberi jogok és méltóság tiszteletben tartásával - az atrocitások és a szerb hatóságok brutalitásának kivédésével -, magyar védelem mellett szállítsák vissza otthonaikba. Emlékeztetett: a koszovói menekültek visszaszállításával a Malév csődje óta komoly gondok vannak, ezért is fontos, hogy Szerbia a korábbi álláspontjával ellentétben hajlandó legyen engedményeket tenni, s engedélyezni, hogy a területén keresztül hazatérjenek a koszovói nyomorgók.
A szakember fontosnak tartotta tisztázni, hogy kizárólag azokat lehet visszaküldeni hazájukba, akik illegális bevándorlók, s akik nem kérték a menekültstátuszt. A Magyarországra érkezett, valóban kiugró számú koszovói állampolgár döntő többsége ugyanis kérte a menekültügyi eljárást, így - noha a koszovóiak töredékének adják meg végül a státuszt - esetükben annak lezárultáig nem is lehet szó kitoloncolásról. Ráadásul ezen emberek többsége el is tűnt vagy tűnik a magyar hatóságok szeme elől, hiszen miután megindul a menedékjogi eljárás, nagy arányban tovább utaznak Európa más államaiba. Kitoloncolni, illetve a hazájába visszaküldeni tehát csak azokat lehet - emlékeztetett a szakember -, akik menekültügyi őrizetbe kerültek.
Gyulai szerint az értesüléseinkben foglalt megállapodás azokra terjedhet ki, akik ilyen őrizetben vannak, ahová az elmúlt években mintegy 4000-en kerültek, többségben valóban koszovóiak. Ahogy azonban a menekülttáborok esetében is közismert a helyhiány, úgy a menekültügyi fogdákban is összesen 450 férőhely van Magyarországon, magyarán nyilván látványos akció kerekedhet egy ilyen egyszeri "kitoloncolási akcióból", ugyanakkor ez a Koszovóból Magyarországra, pontosabban hazánkon keresztül Nyugat-Európába menekülők problémájára nem nyújt érdemi megoldást.
Hogy a magyar és szerb hatóságok pontosan hogyan kiviteleznék elképzeléseiket, nem tudni, ahogy azt sem, hogy a rendőr-főkapitányokra milyen feladat hárul majd az eljárás részleteinek kidolgozásában, végrehajtásában. Lapzártánkig ráadásul idevágó kérdéseinkre az Országos Rendőr-főkapitányságtól nem kaptunk érdemi választ, csak a belügyi tárcához továbbították ezeket. Előzőleg azonban kérdéseinkkel a BM-et is megkerestük, egyebek mellett azt szerettük volna megtudni, hogy álláspontjuk szerint a tervezett eljárás nem sérti-e a Magyarország által vállalt uniós, illetve nemzetközi jogot. Konkrét válaszok helyett azonban csak a BM közleményét kaptuk meg, amelyből annyi kiderül, hogy szárazföldi úton, autóbuszokkal szállítják majd haza azokat, akiknek menedékkérelmét elutasították, mindezt "az eddigieknél hatékonyabban és olcsóbban".
Ugyanakkor a magyar-szerb megállapodásról csütörtök este a koszovói belügyminisztérium még nem tudott. Driton Gashi, a tárca közigazgatási államtitkára Pristinában a Népszava munkatársának elmondta: tudomása szerint magyar részről érkezett javaslat a menekültek buszos kitoloncolására, erről azonban ismeretei alapján nincs döntés, hiszen csak jövő kedden Brüsszelben ülnek tárgyalóasztalhoz a felek. Koszovói részről az államtitkár vesz részt a tanácskozáson, s a delegáció tagja lesz a határőrség vezetője, illetve a menekültügyi hatóságot felügyelő miniszter is. A szerbek mellett várhatóan magyarok is megjelennek az egyeztetésen. Magyarán a magyar-szerb "partizán-megállapodásból" kihagyhatták a leginkább érintett felet, Koszovót, sőt az európai hatóságokat is. Az sem kizárt, hogy a magyar bejelentés csak kommunikációs trükk, hogy kész helyzet elé állítsák a szerbekkel köztudottan kevéssé harmonikus viszonyt ápoló koszovói államot. Gashi államtitkár mindezek mellett jelezte: nincs ellenükre a migránsok hazaszállításának e módja, de azért Pristina bevonása nélkül különös a magyar kezdeményezés.