Ha múlt hét péntekén azt állítottuk, sorsdöntő ülést tartanak az euróövezet pénzügyminiszterei Görögországról, akkor a mai ülés jelentőségét majdnem ahhoz hasonlíthatjuk, mint amikor döntés született Athénnak az Európai Unióba való felvételéről, vagy az euró bevezetéséről szóló kérelméről. Ha ugyanis nincs megállapodás, kész, nincs tovább, az athéni kormány lehúzhatja a rolót. A hitemlegállapodás hatálya ugyan „csak” jövő hétvégén jár le, de most már valamiféle megoldást kell találni, nem lehet tovább húzni az időt.
Athén abban reménykedett, hogy az orosz támogatás ígéretével zsarolhatja majd az EU-t, s bár mind Moszkva, mind Peking támogatást helyezett kilátásba Alekszisz Ciprasz kormánya számára, semmiféle konkrét számadatot nem hoztak nyilvánosságra arról, mégis, milyen mélyen hajlandóak a zsebükbe nyúlni.
Ezzel tehát nincs kint a vízből
Görögország, így kizárólag az uniós mentőcsomag maradt számára egyedüli esélyként a túlélésre. A görög kormány tegnap aztán hivatalosan is bejelentette, kérelmezi az általa kölcsönszerződésnek nevezett hitelmegállapodás meghosszabbítását.
Alekosz Flamburakisz államminiszter is megerősítette: „Igen, elküldtük a levelet Brüsszelbe”. Részleteket nem közölt, csak annyit, hogy fél éves ideiglenes megállapodás tervezetéről van szó. A Guardian a lépést úgy értékelte, hogy Athén „kitűzte a fehér zászlót”.
Hogy valójában mit tartalmazott a levél, azt nem hozták nyilvánosságra. Brüsszelben is annyit mondtak: tanulmányozzák a görög kormány javaslatait. Berlin azonban hamar lehűtötte a kedélyeket. Azt közölte, elfogadhatatlanok számára az Athén által felvázolt pontok. „Az athéni levél nem tartalmaz lényegi megoldási javaslatokat. Valójában egy áthidaló finanszírozási előterjesztésről van szó, amelyben Görögország nem vállalja kötelezettségeinek teljesítését. A levélben foglaltak nem felelnek meg a hétfőn, az euróövezeti csoport ülésén megfogalmazott kritériumoknak” – hangzott Berlin indoklása.
Nem kizárt, hogy a görögök az euróövezet megosztására törekednek. Az ugyanis az Eurogroup eddigi ülésein is kiderült, hogy a közös európai valutát fizetőeszközként használó országok között egyre kisebb az egyetértés abban, mekkora szigort kell tanúsítani a görög kormánnyal szemben. Párizs és Róma tenne engedményeket, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szintén, Berlin azonban ragaszkodik az eredeti előírásokhoz, ahhoz, hogy Görögország teljesítse kötelezettségeit.
Juncker a görögök kérése után tegnap kedvező jelzésként értékelte Athén lépését, amellyel „utat nyithat a megállapodás felé”. Ugyanakkor még a német kormány képviselői között sem teljes az egyetértés. Miközben Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter nem adna engedményeket, Sigmar Gabriel gazdasági miniszter, az SPD elnöke azt közölte, „nem szabad becsukni Athén előtt az ajtót”. Athén azt közölte, nem változtat beterjesztésén. Bár valószínűleg valamiféle megegyezést, áthidaló megoldást találnak az euróövezet pénzügyminiszterei, az is biztos, hogy óriási viták várhatóak az Eurogroup mai ülésén.
