Két héten belül másodszorra változtak a tulajdonviszonyok a Magyar Nemzetben, a Hír Tv-ben és a Lánchíd Rádióban is - derült ki az mno.hu-n tegnap megjelent közleményből. Simicska Lajos ismét hátrébb lépett, a Közgép tulajdonosának üzletrészei két részvénytársasághoz, a Megapolis Mediához és a PRO-RÁTA Holdinghoz kerültek.
Simicska a Hír Tv Zrt.-ben betöltött igazgatósági tagságáról 2015. február 16-án, vagyis hétfőn lemondott, részvényeit eladta a Megapolis Media Zrt. részére, a társaság részvényesei pedig még aznap Fonyó Károlyt nevezték ki a Hír Tv Zrt. új igazgatósági tagjának és elnökének. A Hír Tv műsorokért felelős vezérigazgató-helyettesi posztját Tarr Péter korábbi vezető szerkesztő tölti be, szintén február 16-ától - olvasható a közleményben. Simicska a Lánchíd Rádió Kft.-ben fennálló 75 százalékos üzletrészéből 25 százalékot szintén a Megapolisnak, míg további 25 százalékos üzletrészt a PRO-RÁTA Holding Zrt. részére értékesített. A vállalkozó ezzel a Lánchíd Rádió Kft. 25 százalékos résztulajdonosa maradt, eközben a Magyar Nemzetet kiadó Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. egyedüli tagja február 16-án a társaságban fennálló üzletrészének döntő hányadát szintén értékesítette e két cégnek - közölték.
A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a Megapolis Media Vagyonkezelő Zrt.-t 2011. június 2-án jegyezték be, 81 millió forintos tőkével, vezérigazgatója valamint egyedüli részvényese Fonyó Károly, az Hír Tv újdonsült elnöke (Simicska legközelibb bizalmasa - a szerk.). A PRO-RÁTA tulajdonosi viszonyai nem nyilvánosak, mivel zártkörű részvénytársaságról van szó, ám azt tudni lehet, hogy e cégnek az a Tóth Marianna a vezérigazgatója, akit a két héttel ezelőtti botrányos pénteken a Magyar Nemzet kiadójának ügyvezetőjévé is kinevezett Simicska. Egyértelmű tehát, hogy a Fidesz eddigi gazdasági háttérembere, Orbán Viktor egykori jó barátja ezzel a lépéssel lényegében ismét csak névleg vált meg médiabirodalmának egy részétől, hiszen a tulajdonrészeket megvásárló cégek szintén az ő érdekeltségeibe tartoznak, amelyeket bizalmasai vezetnek.
Megírtuk: február 6-án lelkiismereti okokra hivatkozva mondott le Simicska médiabirodalmának több vezetője, így Liszkay Gábor, a Magyar Nemzet főszerkesztője, a Hír TV elnöke is. Még aznap bejelentették, hogy Simicska maga lett a Hír Tv-t működtető társaság elnöke, Tóth Marianna a Nemzet kiadójának ügyvezetője, D. Horváth Gábor a napilap új főszerkesztője, míg a Lánchíd Rádió ügyvezetője és főszerkesztője Schlecht Csaba. Simicska aznap - számos indulatos és vulgáris nyilatkozatán túl - a Magyar Narancsnak azt mondta, Liszkay eladta minden tulajdonrészét a médiumokban a Pro-Aurum Zrt.-nek, amely az ő tulajdonában van. A vételárról csak annyit árult el, hogy 100 millió forint körüli összegről van szó, noha gyakorlatilag köztudott, hogy Liszkay tulajdonrészének értéke megközelíthette az egymilliárdos értéket is.
Azonban az, hogy e jelentős, a jobboldalon lényegében egyeduralkodónak számító lap és televízió irányításában Simicska mégsem kíván közvetlenül részt venni, mindenképpen jelzésértékű. Főként, mert e médiumok állami "apanázs" nélkül jelentős többletterhet rónának a vállalkozóra és érdekeltségeire, hiszen információink szerint például a Lánchíd Rádió fenntartása évente mintegy 500 millió forintos kiadással járt már eddig is, föl is merült annak bezárása. De állami hirdetések nélkül lényegében nehéz helyzetbe kerül a hatalmas, több mint 200 fős apparátussal dolgozó Hír Tv, valamint a mintegy 160 főt foglalkoztató Magyar Nemzet is, ráadásul mindkettőt jelentősen sújtja majd az ötszázalékos, kiterjesztett reklámadó, amelyből nemcsak az RTL Klub tulajdonosaival kötött háttéralku, hanem az elmúlt hetek eseményei nyomán sem hátrál majd ki az Orbán-kormány.
A háború annak ellenére elharapódzni látszik, hogy sem a Magyar Nemzet, sem a Hír Tv nem készül éles irányváltásra, sőt, maga Simicska higgadtabb nyilatkozataiban egyértelművé tette: nem kíván beleszólni a tulajdonában álló médiumok tartalmába. Ennek ellenére az Orbán-Simicska szövetség végleg felbomlott, amelyet az elmúlt hetek több eseménye, így például a nemzeti vagyonkezelő élén történt személycsere, vagy éppen a Közgép több, az elmúlt években szokatlan közbeszerzési kudarca is bizonyított.