Kónya Péter;Magyar Szolidaritás Mozgalom;Szigetvári Viktor;társelnöki rendszer;Együtt Párt;

A felvétel a korábbi választások eredményváró rendezvényén készült. FOTÓ: Vajda József/Népszava

- Már nagyon nem Együtt

A Magyar Szolidaritás Mozgalom nem hosszabbítja meg együttműködési szerződését az Együtt-Korszakváltók Pártjával. Kónya Péter független parlamenti képviselő, a szervezet társadalmi elnöke és Székely Sándor fővárosi képviselő, a szervezet ügyvezető elnöke közölte: a közelgő közgyűlésen azt javasolják a tagságnak, hogy a csaknem két éve érvényben lévő politikai stratégiai együttműködési szerződéseket ne hosszabbítsák meg, és újakat se kössenek.

Kónya és Székely ki is lép az Együttből - amelynek korábban mindketten társelnökei voltak -, erről tegnap tájékoztatták a párt elnökségét. "A platformok megszüntetése egy homogén párt létrehozását célozza, azonban mindaz az érték, amit a Szolidaritás képviselt az Együttben, túl fontos ahhoz, hogy teljesen háttérbe szoruljon" - fogalmaztak. Kónya független parlamenti képviselőként, Székely Sándor fővárosi képviselőként, mindketten a Szolidaritás politikusaként folytatják munkájukat - tették hozzá. A két politikus azt is javasolja majd a Szolidaritás közgyűlésén, hogy folytassák az együttműködést "a demokrácia helyreállításában érdekelt civil szervezetekkel, mozgalmakkal és pártokkal", de a szervezet önállóságát hosszú távon tartsák fenn.

Mint közöltük szombaton tartották meg az Együtt tisztújító közgyűlését, amelyen Szigetvári Viktort választották meg a párt elnökének. A két alelnök Pápa Levente és Juhász Péter lett. Az eseményen Kónya és Székely már részt sem vett, ami jelezhette, hogy nem értenek egyet a párt által választott irányvonallal. Néhány hónapja a Párbeszéd Magyarországért lépett külön útra, miután közölte: az Együttel kötött választásai szövetséget lezártnak tekintik.

Az MSZP mélységesen elítéli az aradi Szabadság-szobor meggyalázását. A történtek azért is érintik érzékenyen a szocialista pártot, mivel az 1890. október 6-án felavatott, majd a román karhatalom által 1925-ben eltávolított emlékmű 2004-ben, az MSZP kormányzása idején, a román-magyar kormányközi egyezmény alapján került vissza a helyére - írja a párt sajtóközleményében.