A tervezet szerint a bővítéshez kapcsolódó, a fővállalkozó, az alvállalkozó, valamint a megrendelő által kötött szerződésekhez, valamint az ezek előkészítésével, megkötésével kapcsolatos valamennyi adathoz való hozzáférés megtagadható abban az esetben, ha annak nyilvánosságra hozatala Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, valamint ha az szellemi tulajdonhoz való jogot sértene. A megállapodások és a döntés megalapozását szolgáló adatok 15 évig nem nyilvánosak, ez utóbbiakra a keletkezésük időpontjától vonatkozik a titkosítás, míg a szerződéseknél akkor kezdődik az idő számítása, ha megkezdődik a teljesítés.
Az LMP szerint újra kell írni a titoktörvényt az Alkotmánybíróság titkosítást korlátozó múlt heti döntése után. Az AB által meghatározott 2015. május 31-i határidőig olyan törvényt kell alkotni, amely felszámolja azt a tarthatatlan helyzetet, hogy az állam a bankvásárlásainak adataitól a paksi bővítésre vonatkozó információkig terjedő abszurd titkosításokkal bármikor ki tudja játszani azt az alapelvet, hogy az adatok nyilvánosságáról bíró dönt.
Az egyébként salátatörvénynek is beillő, a paksi bővítés jogszabályi környezetét átszabó tervezet egyik legjelentősebb „újítása”, hogy az Országos Atomenergia Hivatal építésügyi hatósági jogosítványokat kap. Ráadásul, mert az erőműépítéshez kapcsolódóan az építésügyi eljárást az OAH országos illetékességű szervként folytatja le, így a hatósági határozat felülvizsgálata csak bírói úton lesz lehetséges, ami a kormány szerint egyszerűsíti és gyorsítja az két új atomerőművi blokk építését.
