Kétnapos üléssel kezdi meg tavaszi ülésszakát az Országgyűlés. A képviselők ma négy, míg szerdán további két javaslatról tárgyalhatnak az előzetes napirend alapján. Egyebek között tárgyalni fogják a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János és parlamenti államtitkára, L. Simon László előterjesztését az alkoholok jövedéki biztosítékának húszmillió forintra csökkentéséről. Emellett azt a kormánypárti indítványt, amelynek alapján a kiskereskedelemben százszázalékos bérpótlék illetné meg a munkavállalót, ha vasárnap dolgozik. Napirendre kerül a polgári perrendtartásról szóló törvény módosítása, amelynek alapján a sajtóhelyreigazításhoz hasonló eljárás védené a képmáshoz fűződő jogokat, valamint a paksi erőmű bővítésével kapcsolatos indítvány.
Miután Kövér László, az ellenzéki pártok tiltakozása ellenére azt akarja, hogy a jövőben csak kéthetente folyjék érdemi munka az Országgyűlésben, márciustól már csak az egyik héten hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön lesznek plenáris ülések, míg a másik héten csak a hét első napján. Ez utóbbin azonban nem fognak szavazni, így a Házba sem lesz kötelező bemenni a képviselőknek. Kövér arra tett javaslatot a múlt héten, hogy ezentúl az Országgyűlés két hétre fogadja el a napirendet. Az első hétfőn a napirend előtti felszólalásokat követően 120 percen át interpellációkra kerülne sor, majd az azonnali kérdések elhangzása után esetlegesen további határozathozatalokat és vitákat tartanának. Kedden is lehetnének szavazások, valamint viták. A következő hétfőn, amikor nem kell részt venni a plenáris ülésen, szintén lesznek napirenden kívüli felszólalások, valamint azonnali kérdések és kérdések, az ellenzék azonban már előre tudja, hogy ezeket várhatóan csak az a kormánytag, fideszes politikus fogja végighallgatni, akinek válaszolnia kell. Ezen a héten folyik majd a bizottsági munka, ami a házelnök szerint így hatékonyabb lesz.
Az első Orbán-kormány időszakában, 1999 tavaszától háromhetenként ült össze a parlament. Ezt Áder János akkori házelnök javasolta. A plenáris tanácskozást megelőző héten a bizottságok üléseztek, a következőn a képviselők megbízatásukkal összefüggő egyéb feladataikat látták el. A 2002-es kormányváltás után Szili Katalin szocialista házelnök javaslatára visszaállt a hetenkénti ülésezés, a korábban szokásos hétfői és keddi napokon. A Fidesz 2010-es győzelme után Kövér új házelnökként ismét háromhetenkénti ülésezést akart bevezetni, mert az véleménye szerint racionálisabb "energiafelhasználást és időgazdálkodást" tesz lehetővé a parlamenti képviselők számára. Pedig akkor a választási kampányban Orbán elismerte, hogy a háromhetenkénti ülésezés bevezetése hiba volt. Kövér erre a Hír Tv-ben úgy reagált: "Nem volt hiba. És erre azt tudom mondani, hogy puff neki! Már megint egy kérdés, amiben nem értünk egyet Orbán Viktorral a nyilvánosság előtt".
Az Alkotmánybíróság egyébként 1999-ben kimondta: a háromhetes ülésezés is jogszerű lehet, ha azt minősített többséggel fogadja el az Országgyűlés.
A Fidesz-frakció természetesen támogatja a házelnök javaslatát, a szocialista Harangozó Tamás azonban az MTI-nek visszaélésszerűnek nevezte az új munkarendet, amely szerinte csorbítja az ellenzéki jogokat és nem ad garanciát a legnagyobb problémára, vagyis arra, hogy megszűnjön "az a kapkodó, őrült jogalkotás, amit az elmúlt években az Országgyűlés alapvetően kormánypárti többsége előadott". Az LMP attól tart, hogy az új ülésezési rendben sérülnek az ellenzéki jogosítványok, ezért azt javasolta, hogy nyáron értékeljék a tapasztalatokat, és ha szükséges, vizsgálják felül a munkarendet.
A ma kezdődő tavaszi ülésszak idején a kormány tervei szerint ötvenhat törvényjavaslat kerül a Ház elé, amelyből hármat már nyáron benyújtottak. A kabinet tervei szerint februárban szavazhatják meg a képviselők a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásával összefüggő törvénymódosítást, és ekkor változtathatnak a földgázellátási törvényen, aminek célja egyebek mellett "az egyetemes szolgáltatók földgázforrásainak biztosítása". Márciusban törvény születhet az energiahatékonyságról, és egy jogszabály-módosítással további államigazgatási feladat- és hatáskörök kerülhetnek át a települési önkormányzatoktól a járási hivatalokhoz.
Szintén márciusban változhatnak az igazságügyi szakértőkre vonatkozó előírások. Várhatóan egységes kamarai rendszert vezetnek be, illetve megreformálják a DNS-profil, valamint az ujj- és tenyérlenyomat nyilvántartásba vételét és kezelését. Áprilisban fogadhatja el a Ház a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló belügyminisztériumi előterjesztést, amely az indoklás szerint a közszolgálati életpálya koncepciója alapján szükséges. Ugyancsak áprilisban módosíthatják a köznevelési törvényt, aminek egyebek mellett az "erkölcstan helyett kötelező etika oktatásának bevezetése" a célja. Egészségügyi jogszabályok is változhatnak a háziorvosi rendszer erősítése érdekében - derül ki a törvényalkotási programból.
Májusban új törvény születhet a vasúti közlekedésről, a képviselők újraszabályozhatják a falusi turizmust, megreformálhatják a pálinkatörvényt, és a kancellári rendszerrel kapcsolatosan módosíthatják a felsőoktatási törvényt.
Júniusban, a tavaszi rendes ülésszak utolsó hónapjában 17 kormányzati előterjesztésről szavaznak majd a képviselők. A kétharmad várhatóan elfogadja majd azt a javaslatot, amelynek értelmében csak óvodába járó gyermek után jár családi pótlék. A juttatást jelenleg csak iskoláztatáshoz kötik. Módosulhat a munka törvénykönyve, és új, egységes törvényt alkothatnak a családok támogatásáról.
A törvényjavaslatok mellett határozatok, nemzetközi szerződések is a Ház elé kerülnek, így várhatóan az új munkarendben sem lassul a tempó. Pedig Kövér évek óta arra figyelmeztet, hogy a kapkodás a parlament tekintélyét veszélyezteti.
