"Ma Magyarországon elnyomás van. Elsősorban nem politikai, hanem gazdasági természetű. Magyarország egy gúzsba kötött ország, ahol a vállalkozó szellemű emberek elé azonnal akadályokat gördítenek, ahol a kormány semmi mást nem akar, csak ellenőrizni, hol az adóhivatalon, hol a titkosszolgálatokon, hol a bürokrácián keresztül, s nem engedi, hogy a magyar társadalomban dolgozó energia felszabaduljon. Ezt a fedőt kell leemelni a fazékról, hogy a 'gőz', a tehetség, a kreativitás és értékteremtés ki tudjon szabadulni" - mondta annak idején a Fidesz elnöke. Orbán azt hangsúlyozta, hogy a szükséges politikai változást demonstratív "közakarattal", például "sztrájkkal" kell kikényszeríteni.
Azóta tudjuk, hogy az egypárti rezsimet kiépítő miniszterelnök csak ellenzékben támogatta a társadalmi szerveződéseket, az akcióképes szakszervezeteket; kormányon ugyanis egyik első dolga volt a sztrájkjog megnyirbálása, az új munkatörvénykönyvvel pedig a dolgozó emberek kiszolgáltatottságának betonba öntése. Orbán mindig csak a saját, személyes érdekét nézte: így lett radikális liberálisból előbb kereszténykonzervatív, mostanság pedig újkommunista és fordult át lelkes bázisdemokratából lelketlen illiberáldemokratába.
Február 18-ára a Szakszervezetek Világszövetsége nemzetközi akciónapot hirdetett a sztrájkjog védelmében, a megmozdulást az Európai Szakszervezeti Szövetség is támogatja. A szélsőbaloldali mozgalmak látványos megerősödése is arra kell figyelmeztessen minket: erős szakszervezeti hálózat, erős jogvédelem nélkül nincs erős társadalom sem. Ahol a dolgozó ember tűri, hogy kizsákmányolják, hagyja, hogy jogait korlátozzák, ott mindig lesz olyan, aki ezt kéjes örömmel meg is teszi. Orbán Viktor és a Fidesz csak addig áll a kisemberek mögé, amíg maga előtt tolhatja őket céljai elérése érdekében. Ha már nincs szüksége rájuk, eldobja őket, mint egy kiürült, felcsúti szotyis zacskót. Ugye, tudják, tisztelt választópolgárok, hogy joguk van sztrájkolni?! Hogy a méltóság menetében gyalogló elszánt baloldaliakhoz és a Közmunkás Szakszervezet tagjaihoz hasonlóan (még) joguk van tiltakozni, kiállni saját magukért?! Hogy (még) joguk van nem beletörődni az egypárti rezsim teljes kiépülésébe?! Hogy meg kell védeni a sztrájkhoz való jogunkat?!
Szociáldemokrataként és elhivatott baloldaliként nem tehetek mást, mint a szakszervezetek és a dolgozó emberek pártjára állni. Támogatni megerősödésüket, segíteni akaratukat és céljaikat. A baloldalnak a munkavállalói érdekképviseletekkel való új kiegyezésre és társadalmi szerződésre van szüksége. A dolgozó embereknek pedig valós, érdemi és őszinte politikai képviseletre. A Fidesz erre nem hajlandó, a Jobbik pedig erre nem képes.
Én továbbra is minden héten meg fogom kongatni a harangokat. Mert demokrataként ez a dolgom.
dr. Ujhelyi István,
az MSZP alelnöke, Európai Parlamenti képviselő 2015. február 15.
