A vételt megjelölő kormányhatározat a Budapest Bank Zrt. által kibocsátott és a GE Capital Global Financial Holdings Inc. tulajdonában lévő összesen 19 345 945 darab részvénynek a megvásárlására szólt. A Budapest Bank vevője a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. lesz, amelynek az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. nyújtja a hitelt.Erre a hitelre vállalt most garanciát az állam.
A kormányhatározat gyors hatályba léptetése azért volt sürgős, mert péntek délután a két társaság már alá is írta az adásvételt, így a Corvinus Zrt.- hez került a Budapest Bank teljes eszközállománya és a bank minden érdekeltsége.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Kovács Zoltán kormányszóvivő 2014. december 4-én rendkívüli tájékoztatón jelentette be, hogy az állam megveszi a Budapest Bankot, az erről szóló előszerződést a magyar kormány aznap írta alá a bank tulajdonosával, a GE-vel. Az átadás-átvétel 2015. június végére zárulhat le - mondta akkor Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter elmondta: az előszerződést követően készítik el a végleges értékelést és döntenek a finanszírozásról. A vételárat az átvilágítás után határozzák meg. A miniszter azzal indokolta az MKB-t követően már a második bank megvásárlását, hogy a 2008-as válságot követően a magyarországi bankrendszer a devizahitelezés problémájával volt elfoglalva, a hitelezés leállt, a bankrendszer nem járult hozzá a hazai gazdaság fejlődéséhez a megfelelő mértékben, ezért tartotta a kormány kívánatosnak a hazai tulajdon arányának emelését a szektorban.
Ezzel szemben az igazság az, hogy a bankok tőkeellátottsága a hitelezés felfuttatásához elegendő. Az állam a bankvásárlásokkal arra is törekszik, hogy oldja a bankok hitelezési szigorúságát, és ezt szolgálja a növekedési hitelprogram is. A hitelezés szempontjából nem az a döntő, hogy egy bank tulajdonosa az állam, vagy egy másik külföldi pénzintézet, hanem, hogy van-e elegendő hitelezhető projekt - állítják a szakértők.