A "műveleti költségek" 3,2 milliárd eurót tennének ki, ebből 1,85 milliárd eurót a Nemzetközi Olimpiai Bizottság fedezne, a fennmaradó összeg 97 százalékát pedig magántőkéből teremtenék elő. További 3 milliárd euróra lenne szükség az infrastruktúra fejlesztésére, az olimpiai falu létrehozására, valamint új létesítmények felépítésére - ezen a költségen az állami és magánbefektetők fele-fele arányban osztoznának.
Párizs - amely 1900 és 1924 után harmadszor lehet házigazda - a 2024-es olimpiára Boston, Róma, valamint Németország egy városa - Hamburg vagy Berlin - mellett szállna versenybe, míg Durban, Baku, Doha és Isztambul is komolyan érdeklődik. A Magyar Olimpiai Bizottság múlt pénteki közgyűlésén úgy döntött, javasolja Budapest városának és Magyarországnak, vizsgálja meg a 2024-es olimpia és paralimpia megrendezésének lehetőségét.
A 2024-es olimpiára a jelentkezési határidő szeptember 15., a házigazdáról pedig 2017 nyarán, Limában dönt a NOB.
