A február 11-i ülésen a képviselők újra kiálltak a rendelet mellett, amelynek lényege, hogy a miskolci nyomortelep-felszámolás feltételezett következményeinek elejét vegye azzal, hogy a Sátoraljaújhelyre érkezők se segélyt, se támogatást, se közmunkát ne kaphassanak. A szöveg – bár Miskolcot nem nevezi meg – egyértelműen arról a településről beszél, ahol másfél és két millió forintot fizet az önkormányzat azoknak a bérlőknek, akik elhagyják önkormányzati bérlakásukat, elköltöznek a városból és legalább öt évig nem térnek vissza.
Mikor tavaly májusban Miskolcon megszavazták a "lelépési pénz" kifizetését, a környékbeli települések azonnal kijelentették, hogy "hozzájuk nem exportálhatják a nyomort". Zászlóvivő volt a sorban Sátoraljaújhely, ahol a helyi képviselők annak ellenére megszavazták a rendeletet, hogy a főjegyző jelezte: törvénysértőnek találja a tervet. Döntésüket – az akkori ülésük jegyzőkönyve alapján – azzal indokolták, hogy időt nyernek, vagyis amíg nem szól a borsodi kormányhivatal a törvénysértésről, addig a rendelet érvényben van. "Mindaddig, amíg nincs bírósági döntés, a rendelet érvényben marad. A városnak ez az időszak a legfontosabb, később lehet módosítani, ha a bíróság erre kötelez" – mondta akkor Sátoraljaújhely fideszes polgármestere, Szamosvölgyi Péter.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja, Demeter Ervin (az első Orbán-kormány polgárim titokminisztere) jegyzi a január 10-i keltezésű törvényességi felhívást, amely hat oldalon részletezi a kormányhivatal állásfoglalását a rendelet kapcsán: vagyis, hogy az irat "mi mindenben és miért nem felel meg" a jogszabályi előírásoknak. Demeter indítványozza, hogy a jogsértő állapot megszüntetése érdekében a rendeletet helyezzék hatályon kívül. Az újhelyi polgármester ezzel szemben a testület ülésén kijelentette: "meg vagyunk győződve az igazunkról", és javasolta a rendelet érvényben tartását.
Az ügy pikantériája, hogy a rendelet gyakorlatilag nem is vonatkozik senkire, ugyanis szövege szerint a „más településen beilleszkedni nem tudó, más önkormányzat által nyújtott támogatásban részesülő személyekről" szól. A pénzbeli kárpótlást azonban csak azok a miskolci lakók kaphatják meg, akik rendesen fizették a bérleti díjat és érvényes szerződéssel rendelkeztek. A nyomortelep többi lakójával a miskolci önkormányzat nem egyezkedik: a hivatalos út (bérleti szerződés felmondása, jogcím nélküli használóvá nyilvánítás, bírósági végrehajtás) végigjárása után kilakoltatják. Az Index információi szerint eddig egyetlen olyan család volt, aki a kárpótlásért cserébe hagyta el lakását, és még ők sem Sátoraljaújhelyre költöztek, hiszen Szamosvölgyi a testület jobbikos képviselőjének kérdésére elmondta: "szerencsére nem volt" eddig olyan jelentkező, aki "más önkormányzat támogatásával" Újhelyen szeretett volna letelepedni.
Sátoraljaújhely nincs egyedül: a szerencsi képviselő-testület január 29-én szintén úgy döntött, hogy a kormányhivatal törvényességi felhívása ellenére is fenntartják a jövőben a korábban elfogadott határozatukat, amely "megakadályozza a más városokból kitelepülő, szociálisan hátrányos helyzetben élő, társadalmilag összeférhetetlen családok Szerencsre költözését".
