Továbbra is százszámra érkeznek a határsértők Ásotthalom és Mórahalom környékére, a hatóságok csak kedden 668 illegális határátlépővel szemben intézkedtek Csongrád megye déli részén, többségük koszovói állampolgár. Emellett az összesítésekből az is kiderül, hogy a menekültek 40 százaléka gyermek. Az MTI helyszíni tudósítója szerint a rendőrség gyűjtőpontokat alakított ki a két település szélén, a feltartóztatott menekülteket innen szállítják tovább egy röszkei hangárban kialakított ellátóhelyre. Bár a bevándorlók többsége csak albánul beszélt, annyit elmondtak, hogy Németországba szeretnének eljutni.
Szerda hajnalban a járőrök egy tizennégy fős csoportot tartóztattak föl néhány méterre a határtól, akik a hóban lekuporodva próbáltak elbújni a rendőrök elől. Egyikük, egy angolul jól beszélő, középkorú férfi iskoláskorú lányával és feleségével érkezett Koszovó fővárosából, Pristinából, mint mondta, a kilátástalan helyzet miatt döntöttek úgy, hogy elhagyják otthonukat. A korábban bankban dolgozó családfő havi 180 eurós fizetése a család megélhetésére sem volt elegendő, abban bíznak, hogy Franciaországban befogadják őket. A férfi azt is elárulta, hogy Magyarországra embercsempészek segítségével jutottak el, akiknek fejenként 200 eurót kellett fizetniük, az összeg előteremtésében Nyugat-Európában élő rokonaik segítettek.
A magyar és a szerb rendőrség vezetője tegnap a vajdasági Kelebián tárgyalt az illegális határátlépések visszaszorításáról és a határátkelők védelméről. Milorad Veljovic, a szerb rendőrség igazgatója elmondta, hogy megerősítették a szerb-magyar határ védelmét, csütörtökön pedig további húsz német rendőr és több, hőkamerával felszerelt jármű is csatlakozik a határvédelemhez. Papp Károly országos rendőrfőkapitány kiemelte: a menekültek nagy száma miatt újabb befogadóhelyek nyílnak Magyarországon. Az év eleje óta 23 200 ember lépte át a szerb-magyar határt illegálisan, ez pedig óriási terhet jelent Magyarország és a magyar rendőrség számára - mondta.
Annak érdekében, hogy ezt a helyzetet kezelni tudják, az illetékes megyei rendőr-főkapitányságok létszámát növelték és technikai felszerelését is javították az utóbbi hónapokban - fűzte hozzá. A magyar rendőri szerveket azonban nemcsak a határellenőrzés szempontjából erősítették meg, hanem a határterületen növelték a közterületi rendőri jelenlétet is a közbiztonság megőrzése érdekében. Papp Károly elmondta, hogy erre a feladatra jelentős erőket csoportosítottak át a magyar készenléti rendőrség állományából.
A koszovói kivándorlás visszaszorításának lehetőségeiről Isa Mustafa koszovói és Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök kedden Brüsszelben tanácskozott. Bár a két vezető szokatlan együttműködésről tett tanúbizonyságot, a problémák rendezésének legfőbb nehézsége még mindig abban áll, hogy Belgrád nem hajlandó elismerni a tőle 2008-ban függetlenné vált Koszovó önálló államiságát. "A megoldás a gazdaság fejlesztése lenne, hogy az olyan környezetet, perspektívát teremtsen, amelyért az emberek az országban maradnak. Azért, mert az perspektíva, megélhetés a számukra és a családjuknak is. Ez lehet a válasz, és ezért kell dolgoznunk" - mondta a tárgyalások után a szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos, Johannes Hahn.
Mindeközben Magyarországon nem csillapodik a menekültellenes politikai kampány, sőt - ahogy az várható volt - a kormány támogatja a Fidesz nemzeti konzultációra vonatkozó kezdeményezését a "gazdasági bevándorlással", a bevándorlási szabályok szigorításával kapcsolatban. Erről Kovács Zoltán kormányszóvivő beszélt tegnap, a parlament előtt, a Kossuth téren a kormányülés közben. Hozzátette: mindenki abban érdekelt, hogy Magyarország ne legyen célpontja a "megélhetési bevándorlásnak".
A kormányzat félelemkeltő, a közhangulatot a menekültek ellen fordító politikája már itt téved: ahogy arra már több szociológus és menekültügyi szakember is felhívta a döntéshozók figyelmét, a menekültek - akiket a kormány gyakran helytelenül a nem létező "megélhetési bevándorló" fogalmával illet - nem akarnak nálunk letelepedni, Magyarország nem célország, a kormány menekültellenes kampánya nem több puszta hisztériakeltésnél.
Sik Endre, a TÁRKI vezető kutatója a VS.hu-n közölt dolgozatában írt arról, hogy az emberek amúgy sem alacsony szintű idegenellenességének fokozása politikailag lehet kifizetődő, mert a jelenlegi társadalmi hangulatban népszerűséget hozhat. "A gazdasági bevándorlásról zajló diskurzus azonban úgy, ahogy van, politikai blöff (...). Az egész nem más, mint rájátszás az emberben rejtőző bestiára" - írta a kutató.